D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : ember_0161.jpg
C Í M 
F ő c í m : A sejt fogalmának fejlődése a XIX. század folyamán
B e s o r o l á s i   c í m : Sejt fogalmának fejlődése a XIX. század folyamán
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : digitalizálta
B e s o r o l á s i   n é v : Vidiné Réfi
U t ó n é v : Erzsébet
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2020-09-22
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2015-06-25
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : könyvrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai
S O R O Z A T 
C í m : A műveltség könyvtára
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai
S z e r z ő : szerk. Alexander Bernát, Lenhossék Mihály
M e g j e l e n é s : Budapest : Athenaeum, [1905]
S o r o z a t : A műveltség könyvtára
T í p u s : ismeretterjesztő kiadvány
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Mikrobiológia
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Biológia általában
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Tudománytörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : grafika
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : sejttan
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sejtszerkezet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sejtfal
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sejtmag
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : protoplazma
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. század
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : A sejt fogalmának fejlődése a XIX. század folyamán (részben Duval és Schlatteradatai nyomán). - 1. 1800. A sejt mint egyszerű kamrácska = cellula, tetszés szerint változó tartalommal; legfontosabb része a sejtfal. - 2. 1839. Nem a fal, hanem a tartalom a fontos; a sejtnedv és a mag a jelentős részek. - 3. 1861. Az élő anyag magvas protoplazmacsepp; sejthártya, sejtnedv csak holt termékek. - 4. 1890. A mag és protoplazma korántsem egyszerű, egynemű anyagok, a bonyolult szerkezet különösen a fonalas magosztódásnál válik láthatóvá. - 5. 1900. Az élő anyag egysége, a sejt mindig három részből áll; protoplazma, mag, vezértest. Belső szerkezete a viszonyok és kor szerint változó. Más az idegsejt, más a petesejt belső szerkezete stb. A sejtosztás feltűnő szerkezetváltozással jár.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : "Igyekeztünk az elmondottakban megvilágítani a sejtnek lényegét, láttuk, hogy évtizedről évtizedre milyen lassan tisztázódtak az eszmék a sejt mivolta körül. Pillantsuk át még egyszer a sejtfogalom különböző fázisait. Valaha a sejthártya tette a lényegét, kamrácskákról beszéltek változó tartalommal. Később a kamrácskában talált vizes folyadék, a sejtnedv játsza a főszerepet. Körülbelül a múlt század közepén találják meg az igazi élő anyagot: a magvas protoplazmát. Akkor folyik az évtizedes nagy vita, amelynek eredménye, hogy a sejthártya és sejtnedv mind lényegtelenek, esetleg megvannak, esetleg hiányoznak, s nem egyebek, mint az élő anyag holt termékei. A század vége felé egyre tarthatatlanabb lesz az a felfogás, amely a magot egyszerűen csomónak, a protoplazmát egynemű anyagnak gondolta. Lassan gyűlnek az adatok, különösen a sejt magvára, amelyek azt igazolják, hogy amit egyszerű csomónak véltek, igen bonyolult szerkezet, amelynek csodás berendezése különösen a sejtek osztódásánál válik láthatóvá. (A magoszlásról később fogunk beszélni.)
A század utolsó két tizedében bebizonyosodik, hogy a magon és a protoplazmán kívül a sejtnek lényeges alkotórésze a vezértest. Jelenleg egyre halmozódnak az észleletek, amelyek azt igazolják, hogy a protoplazma sem egynemű anyag, hanem annak is igen bonyolult, előttünk részben rejtett szerkezete azaz mechanizmusa van, amely bizonyos magasabb működéseknél válik láthatóvá. (A mellékelt összeállítás a sejtfogalom fejlődésének különböző fázisait akarja feltüntetni 97. ábra.) "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Piramis alakú idegsejtek, látható a protoplozmának fonalas szerkezete (neurofibrillumok)
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 915x1470 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : szürke
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : kevéssé tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna