D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 118043853_f06973f176_o.jpg
C Í M 
F ő c í m : Budapest - 22-03-2006 - 16h01
B e s o r o l á s i   c í m : Budapest - 22-03-2006 - 16h01
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : Panoramas
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-06-15
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2006-03-26
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : Az Flickr-be való feltöltés dátuma.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Flickr
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Flickr
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution-NoDerivs 2.0
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Utazás, turizmus
A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók
T é m a k ö r : Közlekedés, szállítás
A l t é m a k ö r : Közlekedés általában
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : épületkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : híd
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : közúti híd
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Duna
G e o N a m e s I d : 2349864
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A főváros egyik gyöngyszemét, a Dunát a Gellért-hegy lábánál átívelő Szabadság hidat azoknak az előrelátó magyar nemes uraknak köszönhetjük, akik annak idején már évtizedekkel a megvalósítás előtt elfogadtak egy törvényt, amely szerint, ha a budapesti hídvámokból befolyó éves összeg meghaladja a 650 ezer forintot, új hidat kell építeni. Így történt, hogy az 1893. évi XIV. törvénycikk két új híd, a Fővám téri (ma Szabadság) és az Eskü téri (ma Erzsébet) híd építését rendelte el. A nemzetközi tervpályázatra messzi földről is sokan jelentkeztek, köztük amerikai, olasz, osztrák, német, francia, belga, holland, orosz és algériai mérnökök. A Fővám téri híd - amely a Sóház piacot kötötte össze a Sárosfürdővel - mégis egy magyar, Feketeházy János tervei alapján készült el, és a Habsburg uralkodó nevét kapta. Az építkezés 1894-ben kezdődött, két évvel később, a Millennium évében október 4-én az utolsó szegecset maga a király, Ferenc József illesztette be a kész hídba, majd átadta a róla elnevezett átjárót a forgalomnak. Az F. J. monogrammal ellátott királyi ezüstszegecset fémtok és üveglap védte a kíváncsiskodóktól, s az ereklye állítólag még az 1945-ös hídrobbantást is átvészelte, ám 56-ban nyoma veszett. A helyét jelző tok a pesti hídfőnél, a hídőr háza mellett volt sokáig látható. A 333 méter hosszú, húsz méter széles új híd 2,11 millió akkori forintba került és rendkívül modernnek számított, hiszen villamosvágányok vezettek át rajta, és nem csak gáz-, de elektromos világítással is ellátták. A hídfők mellett mindkét parton emeletes vámszedőházak is épültek. Az első villamos 1898-ban csilingelt át a hídon Pestről a Széna tér felé. Akkoriban - egészen a húszas évekig - a villamosok még alsó vezetékes járművek voltak és 1938-ig a híd szélső sávjaiban közlekedtek. A két világháború között már busz is járt a Szabadság hídon, az 1-es, méghozzá 1995-ig. A budapesti hidak sorsát a Ferenc Jóska sem kerülhette el: a menekülő németek 1945. január 16-án a felrobbantották. Helyén március 15-től - még a háború befejezte előtt - pontonhíd állt, amelyet a romos hajópillérekhez illesztettek hozzá, így elsőként kötötte össze újra a kettészakított fővárost. Az ideiglenes átkelő leggyengébb pontjait 1946. januárjában a jégzajlás elsodorta. Az újjáépítés már tavasszal megkezdődött, s a Szabadságra keresztelt dunai átkelőt már augusztus 20-án át is adták a forgalomnak. A budai oldalon lebontották a vámszedőházakat, s a sietség miatt a híd középső részén a díszkorlát kevéssé díszes lett, mint az eredeti, és az egykori zöld helyett szürkéskékre festették, mert csak ilyen színű festéket tudtak beszerezni. A Szabadság híd az 1980-as felújítás óta újra zöld. A híd 1987 óta a Világörökség része, és persze neki is vannak celebjei: Feketeházy János és Nagy Virgil tervezőmérnökök az eredeti tervekben, Sávoly Pál az újjáépített verzióban vette ki a részét. Nevük a pilonok bronztábláin szerepel.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : zsoolt: Szabadság híd
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 2048x1389 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Fucskó Anna
S z e r e p   /   m i n ő s é g : ellenőrzés
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Simon Jennifer