D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : sziv_elektro.jpg
C Í M 
F ő c í m : A szív elektrokémiája
B e s o r o l á s i   c í m : Szív elektrokémiája
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Raduly
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2019-10-03
E s e m é n y : elérhető
I d ő p o n t : 2015-05-13
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Raduly Róbert
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Orvostudomány, állatorvostan
A l t é m a k ö r : Tudománytörténet
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Tudománytörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : szív
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : elektrokémia
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szívizom
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szívritmus
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sejtmembrán
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szívkoszorúér
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szívinfarktus
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : elektrokardiográfia
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vérnyomás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : pulzus
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sokk
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : A szív egy főleg izmokból álló pompa és mind bármilyen izom, összehúzódik elektromos jel hatására. Az izmokban található elektromos áram a sejtekben lévő ionoknak tulajdonítható, melyek vándorolnak ki és be. Szív-és érrendszer A Ca2+ szintén fontos szerepet játszanak a szív működésében. A K+ és Na+ ionok vándorlása miatt megjelenő elektromos kisülés következtében a Ca2+ ionok a másodperc töredéke alatt vándorolnak a sejtben. Mikor a Ca2+ ionok haladása leáll, a K+ ionok újra kezdik a körfolyamatot a sejt külsejében és így újabb potenciál különbséget hoznak létre. A balkamra összehúzódás és elernyedés során kilöki a vért az artériákon keresztül, és létrejön a pulzus, egy nyomáshullám az artériákban. A pulzus erősebb a szív közelében, és gyengül, ahogy a vér távolodik a szívtől. Általában a pulzust a csukló radiális artériáján tapintjuk. A pulzusszám megegyezik a szívfrekvenciával, és átlag értéke 70-75 ütés/perc. A szívizom Élettani valamint biokémiai jellemzőit tekintve a szívizom hasonlít a vázizomhoz. Megjegyzendő egy szerkezeti különbség: a vázizomzat sejtjei általában hosszúak és henger alakúak, míg a szívizom rövidebb, szélesebb, elágazóbb, egymáshoz kapcsolódó sejtekből áll. A kálium ionok, K+, koncentrációja nagy a sejtek belsejében és kicsi rajta kívül. A nátrium ionok, Na+, esetében ez pont fordítva van: alacsony a koncentráció a sejt belsejében és nagy rajta kívül A két ion koncentrációja közti különbség, úgy a sejten belül, mini kívül, potenciál különbségekhez vezet, ezt nevezik membránpotenciálnak. Más izmoktól eltérően, a szív saját stimulátorral rendelkezik, beépítve az áramkörbe és ez a szívverést fenntartja, még ha meg is szakadtak az idegi csatlakozások. EKG A szív ingerületvezető rendszerén tovaterjedő ingerület elektrokardiogram (EKG) segítségével rögzíthető. Egy tipikus EKG görbén, minden szívciklus során három hullám ismerhető fel. A sokk A sokk lehet hipovolémiás (csökkent vérmennyiség vérvesztés során), obstruktív (a véráramlás mechanikai akadálya obstrukciója, például egy vérrög következtében) vagy szeptikus (mikoroorganizmusok toxinjai általi károsodás). A hipovolémiás tünetek javítására vérátömlesztést használnak. Az átlag vérnyomást egyénenként úgy fejezzük ki mint szisztolés/diasztolés nyomás, például 120/80 Hgmm. Különböző állapotok emelhetik vagy csökkenthetik a vérnyomást. Például, az artériák (verőerek) vazokonsztrikciója jelentősen emelheti a vérnyomást. Ha a szívkoszorú-verőereket hosszabb ideig vérrög zárja cl, szívkoszorúér-trombózis alakul ki. Ez az állapot a szívizom sejtek elhalásához vezet. Amikor a keringési akadály következtében a szívizomsejtek elhalnak, szívroham keretében szívizom-infarktus keletkezik. A szívizomsejtek energiájukat az anyagcseréből nyerik, hasonlóan a vázizomsejtekhez. Mivel a szívizomsejteknek nagyobb az energiaigényük, az anyagcsere fokozottabb ezekben a sejtekben. A szívizomsejt összehúzódását nem az idegrendszertől érkező inger váltja ki. A szív autonóm módon gerjeszti és terjeszti tovább a sejtek összehúzódásához szükséges ingerületeket, egy specializálódott autonóm ingerképző szövet révén. A szomszédos szívizomsejteket egy sajátos kapcsolószerkezet, az úgynevezett interkaláris korongok kötik össze. Az interkaláris korongok réskapcsolatokat (gap junction) alkotnak, amelyek lehetővé teszik a szívizom rostok citoplazmája közötti érintkezést. A szívizomsejtek tehát egy jobban összefogott egységet képeznek, mint a vázizom sejtjei Ha a vérben a K+ionok koncentrációja nagyon alacsony, a sejtek leblokkolhatnak és leáll a szívverés. Ha azonban a vérben a K+ionok koncentrációja nagyon magas, a potenciál különbség nem elég nagy és a szívritmus lelassul egészen a leállásig. A K4 ionok koncentrációja akár alacsony, akár magas, mindkét esetben szívritmus zavarhoz vezetnek és végül artériás problémák és szívleállás következhet be. A K+ ionok koncentrációja létfontosságú ennek a biológiai folyamatnak a működésében. Normál állapotban, a K+ ionok koncentrációja a vérben 3,5 mmol/L és 5 mmol/L érték közt változik. A sejten belül és kívül lévő K* ionok koncentrációjának normál aránya 30:1-hez. A szív elektrokémiája Köszönjük a figyelmet :) Mikor a potenciál különbség a sejtfalban elér egy kritikus értéket, megnyílnak a kanálisok és a Na+ ionok gyorsan bemennek a sejtbe, így kialakul egy töltés kisülés, amely a szívizom sejtjeihez impulzus formájában továbbítódik, ez okozza ennek verését. A szívverést ellenőrző sejtek potenciál különbséggel rendelkeznek és ez a Na+ és K+ ionok koncentrációjától függ. Minden sejtmembránnak saját mechanizmusa van, amelyek biztosítják a Na+ ionok vándorlását a sejten kívülről belülre, a K* ionokét pedig a sejt belsejéből kifele. A K+ ionok egy része áthatol a sejtfalon és kijut, ez a sejt belsejében egy negatív potenciált fog előidézni. A sokk egy olyan állapot, amikor a kardiovaszkuláris rendszer nem tud megfelelő mennyiségű oxigént és tápanyagot szállítani a szervezet sejtjeihez. Eredményeként sejtelhalás következhet be. Vérzés, kiszáradás, fokozott hányás vagy izzadás sokkot idézhet elő. A szívritmus elektrokémiája A kálcium ionok A gyors pulzus magas szív frekvenciát tükröz, ezt az állapotot tachykardiának nevezzük. A lassú pulzus alacsony szívfrekvenciát jelez, ezt bradykardiának nevezzük.
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Katonka Fanni: A szív és a keringési rendszer
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 24
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 25
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x556 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 96 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna