D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_krudy.jpg
C Í M 
F ő c í m : Krúdy Gyula
B e s o r o l á s i   c í m : Krúdy Gyula
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Borsos
U t ó n é v : Miklós
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1906-1990
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-12
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : szobor
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Krúdy Gyula (1878-1933)
V I A F I d : 22810
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 34/2-1-17 [szobrász: Borsos Miklós]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Krúdy Gyula író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Apja dzsentri volt, anyja paraszt származású. Szülővárosában, Szatmárnémetiben és Podolinban végezte iskoláit. A vidéki lapokban már gimnazista korában jelentek meg írásai. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. 1896-ban költözött Budapestre, ahol haláláig élt és dolgozott. A legtöbb újság, folyóirat munkatársa, tárcaírója. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek ) megjelent. Novellái Mikszáth nyomán indultak, de csakhamar megtalálta hangulati hatásokra építő, sajátos egyéni hangját, elbeszélő technikáját; kialakította speciális témakörét is: a múlt felidézését és szűkebb hazájának, a Nyírségnek táji jellegét. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. A Nyugat fiatal prózaíróira nagy hatással volt írásművészete, de távol tartotta magát minden irodalmi csoportosulástól; így lett a 20. sz. m. irodalmának kiemelkedő magánosa. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regényével szerzett. 1914-ben a Petőfi Társ. tagja lett. 1919 elején rövid ideig felelős szerkesztője a Néplap c. gazdasági hetilapnak. A Kápolnai földosztás c. riportjával aktívan is támogatta a forradalmat. Több rokonszenvező cikket írt a Tanácsköztársaság mellett, amelynek megdöntése után háttérbe szorították. Később sem jutott hozzá az írásművészetét megillető elismeréshez, csak halála előtt 3 évvel kapta meg Móricz Zsigmonddal együtt a Rothermere-díjat. 1899-ben feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt (írói nevén Satanella). Ettől elvált és Várady Zsuzsit vette feleségül. Félszáznál több regényt, mintegy 3000 elbeszélést, több ezer cikket, karcolatot, krokit és hét színdarabot hagyott hátra. Az arany meg az asszony c. egyfelvonásosából Kenessey Jenő operát készített. Művei a felszabadulás, különösen 1957 után sok kiadásban jelentek meg, idegen nyelvekre is lefordították. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Mikszáth Kálmán és Mikszáth Albert
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn