D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : kerepesi_izso.jpg
C Í M 
F ő c í m : Izsó Miklós
B e s o r o l á s i   c í m : Izsó Miklós
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Mátrai
U t ó n é v : Lajos György
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-10-14
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Kerepesi temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : szobor
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Izsó Miklós (1831-1875)
V I A F I d : 5740609
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 34/1-3-10 [szobrász: Mátrai Lajos György]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Izsó Miklós szobrász. 1840-től 1847-ig a sárospataki kollégium növendéke volt. Részt vett a szabadságharcban. Világos után bujdosott, majd 1851-56 között Rimaszombatban kőfaragólegény, itten 1853-tól 1856-ig Ferenczy István tanítványa. 1856-ban Pestre került. 1857-ben fiatal írók, művészek, zenészek támogatásával Bécsbe ment, itt Meixner, később Gasser szobrászok műtermében dolgozott. 1859-től a müncheni Akadémián tanult. 1860-tól kezdve a magyar szobrászatban elsőként, gyakran nyúlt népi témához (Furulyázó pásztor). Még Münchenben mintázott műve, a Búsuló Juhász (1862) nagy feltűnést keltett. 1862-ben hazatérve elkészítette a kortárs közéleti személyiségek mellszobrait (Arany János, Egressy Béni, Megyeri Károly, 1863-ban Fáy András, Lisznyay D. Kálmán, 1864-ben Márton István, Almási Balogh Pál, 1870-ben Ghiczy Károly, Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc). A népéletből vett jeleneteket sok jelentős művében mintázta meg: Cigány Laokoon (1862); Fonóházi jelenet; Részeg ember, Arató nő, Ételhordó parasztasszony (1863); Parasztlány (1864). 1866-71 között alkotta a debreceni Csokonai-szobrot, egyetlen saját tervezésű és felállításra is került emlékművét. 1868-69 telén Olaszországban járt. 1870-től 1872-ig a Budai Főreáltanoda, 1871-től a Mintarajztanoda tanára volt. 1864-70 között mintázta legnevezetesebb munkáit, kis terrakotta táncoló népi figuráit. Tüdőbaja fiatalon elragadta, utolsó műveit: budapesti Petőfi-szobor, szegedi Dugonics-emlékmű, Huszár Adolf fejezte be. Az MNG hetvenegy szobrát őrzi. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Kallós Ede
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn