D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : kerepesi_hidas.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/019800/019821/kerepesi_hidas_kiskep.jpg F ő c í m : Hidas Antal B e s o r o l á s i c í m : Hidas Antal S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Varga U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-10-15 A t í p u s n e v e : fénykép M e g n e v e z é s : Varga József fotói M e g n e v e z é s : Kerepesi temető M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja M e g j e g y z é s : Az alkotótól. T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok A l t é m a k ö r : Halál T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet T á r g y s z ó : síremlék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : temető M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sírfelirat M i n ő s í t ő : műfaj
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: 42/1-A-3 I s m e r t e t ő s z ö v e g : Hidas Antal író, költő, műfordító, Kun Ágnes férje. Kossuth-díjas (1962). Nagycsaládos cipész gyermeke. A gimnáziumból kicsapták forradalmi nézetei és Ady verseinek szavalása miatt, ezután egy ideig gyári munkás és újságárus. A Tanácsköztársaság idején a Munkás Egyetem hallgatója, 1920-ban Szlovákiába emigrált. Itt került kapcsolatba a kommunista párttal. 1919-től publikált, először az Új Utak c. lapban-forradalmi hangulatú verseket, dalszövegeket Kovács Péter és Csont Ádám álnéven. 1925-ben hazatért, ekkor jelent meg első verseskötete a KMP gondozásában (Az ellenforradalom földjén), majd a letartóztatás elől menekülve Bécsen, Berlinen keresztül Moszkvába távozott. Itt fontos szerepet töltött be a Sarló és Kalapács c. évkönyv és folyóirat megteremtésében, a bécsi Új Március, a kassai Munkás és a New York-i Új Előre c. folyóiratban is publikált. 1926-1936 között a Moszkvában alakult Magyar Forradalmi Írók és Művészek Szövetségének egyik vezetője, 1929-1935 között a Forradalmi Írók Nemzetközi Tanácsának tagja és a szervezet folyóiratának szerkesztője volt. 1926-tól magyarul és oroszul is írt, névtelenül hazakerült versei (Vörös Csepel, A harcban nem szabad megállni) mozgalmi népdallá váltak. 1938-ban koncepciós perben elítélték, 1944-ben szabadult. 1959-ben térhetett haza Magyarországra, s ettől kezdve az orosz-magyar irodalmi kapcsolatok ápolója volt, mindkét nyelvre fordított. 1979-ben a Népek Barátsága Érdeméremmel jutalmazták. Fő műve az önéletrajzi ihletésű Ficzek-trilógia: Ficzek úr (először oroszul, Moszkva, 1936, Bp., 1966), Márton és barátai (Bp., 1959) és Más muzsika kell (Bp., 1963).
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Katkó István A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1200x1600 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |