D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : kerepesi_deak.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/019900/019904/kerepesi_deak_kiskep.jpg F ő c í m : Deák Ferenc B e s o r o l á s i c í m : Deák Ferenc S z e r e p : fényképész B e s o r o l á s i n é v : Varga U t ó n é v : József I n v e r t á l a n d ó n é v : N S z e r e p : építész B e s o r o l á s i n é v : Gerster U t ó n é v : Kálmán I n v e r t á l a n d ó n é v : N S o r s z á m : 1 S z e r e p : szobrász B e s o r o l á s i n é v : Kiss U t ó n é v : György I n v e r t á l a n d ó n é v : N S o r s z á m : 2 S z e r e p : egyéb közreműködő B e s o r o l á s i n é v : Róth U t ó n é v : Miksa I n v e r t á l a n d ó n é v : N S o r s z á m : 3 S z e r e p : egyéb közreműködő B e s o r o l á s i n é v : Székely U t ó n é v : Bertalan I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2010-10-17 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : épület M e g n e v e z é s : Varga József fotói M e g n e v e z é s : Kerepesi temető T í p u s : épület M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja M e g j e g y z é s : Az alkotótól. T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok A l t é m a k ö r : Halál T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Építőművészet T á r g y s z ó : síremlék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : temető M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : sírfelirat M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : épület M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Kerepesi temető: Deák-mauzóleum [építész: Gerster Kálmán, szobrász: Kiss György, mozaikmunkák: Róth Miksa, Székely Bertalan] I s m e r t e t ő s z ö v e g : Deák Ferenc államférfi, jogtudós, az MTA tagja (t. 183g, ig. 1855). Zala vm.-i középbirtokos családból származott. A győri akadémián 1817-1821 között jogi és bölcsészeti tanulmányokat folytatott. 1823-ban ügyvédi oklevelet nyert. Zalában vm.-i szolgálatot vállalt. 1832-től h. alispán, 1833-ban pedig lemondott bátyja, Deák Antal helyébe a vm. országgyűlési követévé választották. Máj. 1-jétől vett részt az országgyűlés tanácskozásain, ahol a jobbágykérdésben, a lengyelek érdekében, valamint a vallás- és a szólásszabadság ügyében tartott szabadelvű felszólalásaival csakhamar a reformellenzék vezéregyéniségei közé emelkedett. Az 1839-40-i országgyűlésen ismét Zala vm. követe volt, s tevékenységével nagy részben hozzájárult ahhoz, hogy a bécsi kormány időlegesen felhagyott a nyílt erőszakkal. Az 1840 tavaszán meghirdetett amnesztiával szabadon engedte Kossuthot, valamint a Lovassy-per elítéltjeit, és megszüntette a folyamatban levő hűtlenségi pereket. Az országgyűlés egy Deák elnöksége alatt működő bizottságra (Klauzál, Bezerédj, Eötvös) bízta a büntetőtörvénykönyv tervezetének előkészítését, amelyet a következő országgyűlésnek kellett volna jóváhagynia. A bizottság 1841-42-ben készítette el a kor színvonalán álló javaslatait: mellőzte a testi és a halálbüntetést; tervezte az úriszék eltörlését, valamint esküdtszékek és szakbíróságok bevezetését. A tervezet azonban a következő országgyűlés főrendi táblájának ellenzésén elbukott. Az ellenzék az 1843-44-i országgyűlésre a közteherviselés megvalósítását állította programja középpontjába, s Zala vm. ilyen értelmű követi utasításának megakadályozására a vm.-i konzervatív reakció a bocskoros nemességet is mozgósította a megyegyűlésre. A közgyűlés idején az aulikusok által lepénzelt szegény nemesség véres zavargásokat rendezett Zalaegerszegen, mire Deák a súlyos kilengések következtében lemondott követjelöltségéről. Az 1843-44-i országgyűlést követően Deákot kérték fel az ellenzéki program összeállítására, ő azonban az ellenzék egysége érdekében ez elől kitért. Az 1847-48-i országgyűlésről Deák ismét távol maradt; a zalai rendek csak az 1848. márc.-i eseményeket követően hívták vissza egyik korábbi követüket és küldték helyébe Deákot, aki márc. 20-ától részt vehetett a nagy fontosságú törvényjavaslatok kidolgozásában. Az első felelős minisztériumban Batthyány Lajos az igazságügyi tárca vállalására kérte fel; az első népképviseleti országgyűlésre pedig a sümegi választókerület küldte képviselőjéül. Igazságügyminiszterként legjelentősebb ténykedése a márc.-i törvények által még érintetlenül hagyott hűbéri maradványok felszámolását célzó törvényjavaslatok kidolgozása volt, amelyek szept.-ben kerültek az országgyűlés. elé. A javaslatok közül szept. 25-én határozattá emelték a szőlődézsma eltörlését, törvénnyé azonban sem ez, sem más ez irányú kezdeményezései már nem válhattak. Korábban, aug. végén a kormány és az országgyűlés Batthyány Lajossal együtt Bécsbe küldte, hogy kompromisszumot érjenek el az udvarral, küldetésük azonban eredménytelen maradt. Szept. 11-én Jelačić támadásának hírére Batthyányval együtt ő is lemondott tárcájáról. Miután Batthyány kormányalakítási kísérlete végül is eredménytelen maradt, Deák továbbra is részt vett az országgyűlés munkájában és dec. 31-én tagja lett annak a Windischgraetzhez menesztett országgyűlési küldöttségnek, amelynek a béke helyreállítását kellett megkísérelnie. A jan. 3-i bicskei találkozón Windischgraetz feltétlen megadást követelt. Feltételeit Deák nem vállalta, Pestről hazament kehidai birtokára, ahol visszavonultságban töltötte a következő éveket. 1850 tavaszán Schmerling osztrák igazságügyminiszter meghívta egy magánjogi kérdésekkel foglalkozó értekezletre, Deák azonban a részvétel elől udvarias, de határozott hangú levélben kitért. Ezzel Deák lett a megszemélyesítője a passzív ellenállás politikájának. 1854-ben Deák Pestre költözött, és az "Angol királynő" szállóban bérelt lakást, amely rövidesen gyülekezőhelye lett politikai elvbarátainak. Itt fejtette ki nézeteit néhány bizalmasának az együtt nem működés politikájáról, az 1848-as törvényekhez való ragaszkodásról. Az Októberi Diploma (1860) kiadását követően meghívták az 1861 jan.- márc.-ában tartott országbírói értekezletre. Az 1861. ápr. 6-án megnyíló országgyűlésen a pest-belvárosi választókerületet képviselte, s pártja, a Felirati Párt kisebbségben volt a Teleki László körül csoportosuló Határozati Párttal szemben. Deák és pártja tényként fogadta el a fennálló állapotokat, így Ferenc József uralkodását, s ennek megfelelően "felirat"-ban kívánta az uralkodót tájékoztatni az országgyűlés álláspontjáról. Deák csak fokról fokra tudta a határozati pártiak egy részét a maga oldalára állítani, s Teleki László öngyilkosságát követően máj. 13-án tette meg felirati javaslatát. A jún. 5-i szavazáson Deák javaslata három szótöbbséggel győzött, azonban az uralkodó leirata a feliratban foglaltakat visszautasította. Az országgyűlés feloszlatása, a következő újabb önkényuralomra Deák csak a törvények passzív védelmének politikáját ajánlhatta. 1865 elején jelentette meg egy tanulmányát Lustkandl osztrák szerző államjogi tanulmányával vitázva. 1865. ápr. 16-án jelent meg a Pesti Naplóban a "húsvéti cikk" néven emlegetett írása (Még egy szó a Botschafternek ápr. 9-iki czikkére), amely az 1848-as törvények fenntartása mellett magáévá teszi Apponyi György 1862 végi javaslatait a Pragmatica Sanctióból folyóan a kül- és hadügy, valamint a pénzügyek közösségéről. Deák ezzel szavai ellenére eltért az 1848-i törvényektől, mert azok félreérthetetlenül kimondták a had- és a pénzügyek önálló intézését. Így indultak meg a kiegyezési alkudozások, majd 1865 dec.-ére összehívták az országgyűlést, amelyen az egykori felirati párt nagy többséggel rendelkezett, s Deák ismét a pest-belvárosi kerületet képviselte. Az osztrák-porosz háború kirobbanása miatt az országgyűlést elnapolták. Deák az osztrák vereséget nem használta fel nagyobb engedmények elérésére, de az udvar egyes képviselői még a birodalom szorult helyzetében is sokallták a kirajzolódó engedményeket. A kiegyezési tárgyalások Beust külügyminiszteri kinevezése után gyorsultak meg. Andrássy, Eötvös és Lónyay vették rá Deákot, hogy egyezzék bele a vám- és külkereskedelmi politika, a közvetett adók, valamint a pénzrendszer közösségébe, s ilyen alapon létrejöhetett a megállapodás. 1867. febr. 17-én, sor került az új m. minisztérium kinevezésére Andrássy Gyula gr. elnökletével. Deák a minisztériumban nem vállalt szerepet. Az 1867-i kompromisszum a had-, kül- és pénzügyek közösségével az állami függetlenség lényeges csorbulását jelentette. Ugyanakkor a korlátlan abszolutizmus megszüntetése, a politikai viszonyok rendeződésének lehetősége a korábbinál biztosabb alapokat teremtett a tőkés gazdaság további kibontakozása, valamint az elnyomott osztályok elkövetkezendő társadalmi küzdelmei számára. Deák kitüntetést, rangot nem fogadott el. Egy ideig a képviselőházban megmaradt még pártja vezérének; tekintélye, befolyása is jelentős maradt, de nemsokára már kritikusan kellett szemlélnie a kétes pénzügyekkel összebonyolódó politikai életet. Puritán egyénisége, ifjúkori liberális nézeteihez való ragaszkodása, logikus előadásmódja tiszteletet ébresztettek iránta. Az állam és az egyház szétválasztásának, a kötelező polgári házasság bevezetésének szükségességéről tartott 1873. jún. 23-i képviselőházi felszólalását követő tapsvihar utolsó nyilvános szereplését jutalmazta. Az irodalom kérdései iránt is érdeklődött. Vörösmartyhoz ifjúkorától fogva szoros barátság fűzte, a költő halálos ágyán őt kérte fel gyermekeinek gyámjául. Arany Jánossal, Kemény Zsigmonddal, Gyulai Pállal stb. is baráti viszonyba került, részben így alakult ki az ún. irodalmi Deák-párt.
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Szilágyi Dezső A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1600x1200 pixel S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |