D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : farkasreti_molnar_c_p.jpg
C Í M 
F ő c í m : Molnár C. Pál és Molnár C. Pálné Gstettner Alice
B e s o r o l á s i   c í m : Molnár C. Pál és Molnár C. Pálné Gstettner Alice
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-12-07
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Farkasréti temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T é m a k ö r : Vallás, egyház
A l t é m a k ö r : Vallás általában
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Ének, zene
A l t é m a k ö r : Zeneoktatás
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Molnár C. Pál (1889-1981)
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Gstettner Alice (1894-1978)
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 34/2-2-41
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Molnár C. Pál festő, grafikus. Századunk magyar képzőművészetének egyik legnépszerűbb alakja. 1912-ben aradi főreáliskolai tanulmányai alatt az országos ifjúsági rajzpályázat első díjasa. 1915-1918 között a budapesti Rajztanárképző Főiskola hallgatója. A Szinyei családdal mint házitanító Svájcba utazott, s az első kiállítását is ott, Lausanneban és Genfben rendezték meg. 1923-ban egy éves franciaországi tartózkodása után hazatért, s egyházművészeti képeinek gyűjteményes anyagát a "Belvedere" szalonban állította ki. Művészete elismeréseként Az Est meghívta három konszernlapja rajzolójának. 1925-ben a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) felvette tagjai sorába, 1928-ban a Nemzeti Szalonban bemutatott "Szent Ferenc a madaraknak prédikál" c. festményével hároméves római ösztöndíjat nyert el. Az 1930-as években jelentős művészi sikerek kísérték pályáját: 1931-ben az Ernst Múzeum felkérésére műveiből gyűjteményes kiállítást rendeztek. Ugyanebben az évben a Szinyei Társaság Nagydíját nyerte el, majd 1934-ben a Varsói Nemzetközi Fametszet Biennálé, s a Padovai Nemzetközi Egyházművészeti Kiállítás aranyérmese; 1936-ban Budapest Székesfőváros jubileumi aranyéremmel tüntette ki; s az 1937-ben megrendezett párizsi világkiállításon pannóit Grand Prix-val, Cyrano de Bergerac fametszetsorozatát ugyancsak aranyéremmel jutalmazták. 1945 után szinte minden csoportos és nemzeti kiállításon részt vett, önálló kiállítására 1955-ben került sor a Csók István Galériában, majd ugyancsak ott 1960-ban, 1965-ben, 1970-ben. Jelentős kiállításai még: Ernst Múzeum, retrospektív, 1974; Szegedi Képtár, 1976; Battonya, 1979; Bp., Csók Galéria, 1977; Dürer Terem, 1979; Emlékkiállítás, Vigadó Galéria, 1983; Emlékkiállítás Battonyán, 1984. Lakásán, a Budapest Ménesi út 65-ben állandó kiállítását rendezték meg 1984-ben. Szegeden a Móra Ferenc Múzeumban nyílt kiállítása 1993. dec.-ben. Művészetének népszerűsége talán a klasszikus mediterrán hagyományok és a XX. századi ember nyugtalanságának sajátos kombinációjából tevődik össze. Műveinek a római iskola tárgykörével megegyező, többnyire szakrális jeleneteit közvetlen, érzéki látásmóddal ruházta fel. Az 1920-as években a plein air festés dúsabb változatát hozza létre (svájci tájképeken a helyi színek erőteljes érzékeltetése). Grafikáin, karakterrajzain a pontos megfigyelés elegáns, nagyvonalú stilizálással, kubisztikus karikírozással és expresszív kifejezőerővel párosul. Mind egyházművészeti, mind mai témájú festményein, falképein a szűkszavú, klasszicizáló előadásmód, zenei hatású kolorit és szürrealisztikus látásmód az újklasszicizmus sajátos változatát teremtette meg. Jellegzetes művei: Angyali üdvözlet (1928-29); Vénasszonyok nyara (1928-30); Pulóveres madonna (1930); A titkárnő (1968). Állami, ill. egyházi megbízásra készített falfestményei: Bp. Béke téri templom három szárnyasoltára (1942); belvárosi főplébánia-templom szárnyasoltára (1948); Szombathely, Szt. Erzsébet plébániatemplom szárnyasoltára és öt festménye (1954); Bp. józsefvárosi plébániatemplom, Bernadette-oltár (1959); Pécsi egy. dísztermének pannója (1967). Fontosabb könyvillusztrációi: Kosztolányi Dezső: Alakok; Keleti Artur: Angyali üdvözlet; Szabó Lőrinc: Reggeltől estig; Shakespeare: Coriolanus. Művei számos külföldi múz. anyagában megtalálhatók (Nürnberg, Városi Múz.; München, Városi Múz.; Róma, Museum Arte Moderna; Velence, Museo della Biennale; New York, Modern Museum). Az MNG 12 festményét őrzi. Kiállítását a Gellért Szállóban Szentágothai János nyitotta meg (1993. máj. 20.) (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Molnár C. Pálné, Gstettner Alice énektanárnő. Énektanulmányait Bécsben végezte, a tízes években került Magyarországra, majd Bécsben Rosapapiernél, Berlinben Stickgoldnál képezte magát tovább. 1931-ben Molnár C. Pál festőművészhez ment férjhez. Magánzeneiskolát alapított. 1949-1958 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanított. Német származása ellenére az olasz módszerrel oktatott: ragaszkodott ahhoz, hogy tanítványai az elvégzett anyagot magyar és eredeti szöveggel egyaránt elsajátítsák. Nyugdíjba vonulása után ismét magánúton tanított. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Márffy Ödön
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn