D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : farkasreti_nagy_l.jpg
C Í M 
F ő c í m : Nagy László és Szécsi Margit
B e s o r o l á s i   c í m : Nagy László és Szécsi Margit
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő 
S z e r e p : szobrász
B e s o r o l á s i   n é v : Szervátiusz
U t ó n é v : Tibor
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2010-12-07
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Farkasréti temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
T í p u s : szobor
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Nagy László (1925-1978)
V I A F I d : 98079142
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : fafaragás
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Szécsi Margit (1928-1990)
V I A F I d : 25943268
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Farkasréti temető: 25/I-1-34 [szobrász: Szervátiusz Tibor]
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Nagy László költő, műfordító, József Attila-díjas (1950, 1953, 1955), Kossuth-díjas (1966), Ágh lstván költő bátyja. Apja Nagy Béla és anyja, Vas Erzsébet parasztok voltak. Szülőfalujának és a Bakonynak népdalkincsét, hiedelemvilágát, folklórját felhasználta költői kifejezésmódjában, képi világában. Iszkázon járt elemi iskolába. Tízéves korában csontvelőgyulladás következtében bal lábára megbénult. Tanulmányait a pápai református kollégiumban végezte. Magyar tanára Szatmáry Sándor volt. Ebben az időben keserű hangú, kamaszosan búsongó verseket írt. Festőnek készült és rajzolni tanult a pápai Képző Társulatban. 1946-tól népi kollégista Budapesten. Az Iparművészeti Iskolában Borsos Miklósnál tanult alakrajzot, a Képzőművészeti Főiskola festőtanszakán Kmetty János növendéke volt. Végül magyar irodalom és filozófia szakos hallgató a bölcsészettudományi karon. Kollégista éveiben kötött barátságot Juhász Ferenccel, Simon Istvánnal, Kamondy Lászlóval, B. Nagy Lászlóval (hogy tőle különbözzék, kezdetben F. Nagy László néven publikált). Első verseit és lírai önéletrajzát a Valóság közölte 1947-ben, műveit erős népköltészeti hatás, József Attila-i ihletés jellemezte. A megváltozott világ új lehetőségeit ünneplő dalai a korszakra jellemző sematizmus egyes nyomai mellett is bizonyították jelentős képességeit. A kritika különösen verseinek zeneiségét és a versritmus megújítására való törekvését méltányolta. Első kötete, a Tűnj el, fájás 1949 könyvnapjára jelent meg. Ekkor ismerkedett meg Károlyi Mihállyal, Lukács Györggyel, Déry Tiborral, Vas Istvánnal, Füst Milánnal. Tanulmányait 1949 őszétől Szófiában folytatta. Ösztöndíjat kapott, hogy a bolgár nyelvet elsajátítsa. 1952-ig több ízben is hosszabb időt töltött Bulgáriában, 1952 nyarán végleg hazatért. Feleségül vette Szécsi Margit költőnőt. 1953-ban műfordításkötetet adott ki a bolgár népköltészet alkotásaiból. Műfordítói tevékenysége a következő évtizedekben a délszláv, az albán, a magyarországi cigány és a keleti finnugor népköltészet számos alkotását felölelte, tolmácsolta a spanyol, angol, francia, német, lengyel költők verseit is, kiemelkedők García Lorca fordításai. A műfordítói munka során szerzett élmények, hatások közül sokat beépített lírájába. A korszak közérzetét érzékelő költészete fokozatosan elkomorodott, bár a szocializmusba vetett hitét nem adta fel. 1953. aug.-tól 1957. febr.-ig a Kisdobos c. gyermeklap szerkesztője, majd főszerkesztője, 1959-től az Élet és Irodalom képszerkesztője, majd főmunkatársa volt. Az ötvenes években költészetében a dal mellett megjelent az ún. hosszúének, a lírát az epikával ötvöző versforma. A hosszúversek sajátos, ritmikailag is új változatát munkálta ki. Idetartozó legjelentősebb művei a Gyöngyszoknya (1953), A vasárnap gyönyöre (1955), mely 1956-ban megjelent kötetének címadó verse lett. Gyűjteményes kötetébe (Deres Majális, 1957) besorolta legkorábbi, még nem publikált verseit is. Ezek a költemények a válságba jutott költő vívódásait érzékeltették, de igyekezett hinni egy eszményi, harmonikus világ létezésében. Így születtek meg az 1956-os Himnusz minden időben versei, melyekben egy eszményített világot szembesít az ellentmondásos valósággal. Hosszúénekei sorából a Búcsúzik a lovacska (1963) és szerelmi költészetének egyik csúcsa, a feleségének ajánlott A forró szél imádata (1963) emelkedik ki. 1957-től 1965-ig számítható második korszakában a legjelentősebb mű a Mennyegző (1964), hatalmas, egyetlen versmondatba sűrített vízió, magas szintű kifejezője erkölcs-centrikus világképének és az életművében főszerephez jutó őrzés-gondolatnak. Arccal a tengernek címmel 1966-ban gyűjteményes kötete jelent meg. Népszerűsége megnőtt a hatvanas évek végétől, a kortárs magyar költészet élvonalába került. Egyre több fiatal költő tekintette mesterének. Életre szóló barátságot kötött Kondor Bélával. Számos dalszerű verse igényes megzenésítésében is közel került az ifjúsághoz. Csak a hatvanas-hetvenes évek fordulójától születtek nagyobb számban új művei. Alkotói pályájának e harmadik szakaszát az jellemzi, hogy a diszharmonikusnak látott valóság elől visszahúzódott a munkába, "versben bujdosó" lett. Verseiben a teljes tagadás (Balassi Bálint lázbeszéde) és a fölszabadult kedv (pl. a Vidám üzenetek-ciklus-ban) egyaránt teret kapott. Hűen költői egyéniségének törvényeihez, az őrzés-gondolat, a "holtig a hűségtől nem menekülsz" tudata, a szocializmus eszméihez való ragaszkodás jutott kifejezésre lírájában. Költészete a morálisan gondolkodó, a mindig tökélyre törekvő, kompromisszumot nem ismerő autonóm személyiség magatartásának és gondolatvilágának magas művészi színvonalú megfogalmazása. Munkák és tervek közepette, dúsan verstermő periódusában ragadta el a tragikusan korai halál. Műfordításaiért elnyerte a bolgár Cirill és Metód-rendet; 1968-ban a Sztugai Nemzetközi Költői Estek nagydíját. A Magyar Televízió portréfilmet készített róla 1975-ben. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Szécsi Margit költő. Nagy László költő felesége. József Attila-díjas (1957). Budapesten érettségizett. 1945-48 között tisztviselő volt. 1948-ban népi kollégistaként a budapesti egyetem bölcsészkarának hallgatója, de ebben a korszakában már verselt. Első verse az Új Időkben jelent meg, ezt követték versei a Csillag-ban. A folyóirat munkatársa lett, de ezzel egyetemi tanulmányait félbeszakította. 1952-ben az épülő Dunapentelén fizikai munkás. Érdekelte a háború utáni újjáépítés, majd a kulturális munka, ezért vállalta el Pécsett egy kultúrotthon vezetését. 1955-ben jelentkezett első verseskötetével (Március). Már ebben jelentkezik verseinek később is jellegzetes műformája a "hosszú vers". Szerelmi költészete művészi világának különleges erőssége. Versei szuggesztív jelképeivel maradandóak. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Füst Milán
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn