D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : sz40.jpg
 B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/002300/002353/sz40_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Hódmezővásárhely
B e s o r o l á s i   c í m : Hódmezővásárhely
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Fekete Sas-szálló
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Németh László Városi Könyvtár
S z é k h e l y : Hódmezővásárhely
O r s z á g : Magyarország
K I A D Ó 
K i a d ó   n e v e : Németh László Városi Könyvtár
S z é k h e l y e : Hódmezővásárhely
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2008-02-15
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2003
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : képeslap
A   t í p u s   n e v e : szobor
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vásárhelyi veduták
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Hódmezővásárhely
M e g j e l e n é s : [S.l.] : [s.n.], [ca 1938]
T e c h n i k a : fekete-fehér fotó
L e l ő h e l y : Németh László Városi Könyvtár, Tornyai János Múzeum, Kovács Ferenc gyűjteménye
T í p u s : képeslap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Vásárhelyi veduták : Képes lapok a 19-20. századból
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : szálloda
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : szobor
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Kossuth Lajos (1802-1894)
V I A F I d : 85933241
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : fénykép
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Hódmezővásárhely
G e o N a m e s I d : 719965
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Fekete Sas-szálló
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Belváros - Kossuth tér

Az 1930-as évek vége.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : KOSSUTH LAJOS

1903, Kallós Ede, Kossuth tér, bronz, 300 cm, talapzat mészkő, lefelé szélesedő négyzetes hasáb, 514-128x128 cm, rajta fent babér friz.

A korai Kossuth-szobrok közé tartozik, nem véletlenül, mert Vásárhely lakóinak szívében Kossuth szeretete és tisztelete mélyen benne élt. 1872-ben az emigrációban élő Kossuthot országgyűlési képviselővé választotta a város. Később, 1880-ban az állampolgárságától megfosztott turini remetét díszpolgársággal tisztelte meg Hódmezővásárhely. A szobor gondolata a Kossuth halálát közlő és méltató hírlapi közleményben már felmerült. Endrey Gyula képviselő 100 forintos adománnyal vetette meg a szoboralapot. Ugrai László törvényhatósági bizottsági tag az 1894. május 23-i közgyűlésben javasolta Kossuth Lajos halálának évenkénti megünneplését és szobor emelését is. A törvényhatósági bizottság mindkét javaslatot elfogadta, és a szobor létesítésére indult társadalmi mozgalom szervezésére szoborbizottságot alakított. A szoborbizottság nem siette el a dolgot, mert csak négy év múlva, 1898. május 31-én látta elérkezettnek az időt a gyűjtés széles körű elindítására. A lakosság előbbre járt, mint a szoborbizottság, mert a városi közigazgatáshoz korábban is érkeztek be önkéntes adományok e célra, ezek kezelése, elszámolása azonban ez ideig nem volt megoldott. A törvényhatósági bizottság részben a közvélemény sürgetésére következő lépésként 1900-ban 25 ezer koronát szavazott meg a szobor költségeire. Ekkor már a lakosság között végzett gyűjtés eredményeként a kamatokkal együtt 12 608 korona volt együtt. Miután a szükséges pénzügyi fedezet így rendelkezésre állt, a városi vezetés pályázat kizárásával a vásárhelyi születésű Kallós Ede szobrászművészt bízta meg a szobor megalkotásával. A törvényhatósági közgyűlés azt is elrendelte, hogy a szobor a Kossuth téren helyeztessék el, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Kossuth 1848. október 3-án beszédet intézett a város lakóihoz. Itt is került leleplezésre 1903. március 22-én. A magas talapzat fölött határozott tartású, előrelépő férfi alak látható. A lefelé bővülő, sarkain kerekített négyzetes hasáb talapzatot virágágy veszi körül, amelyet szecessziós, növény díszítésű vas rácsozat választ el a járdától. A szobor magán viseli a századforduló köztéri szobrászatának jellegzetességét, sajátos jegyeit. Magas talapzat, színpadias, patétikus mozdulat, mind megtalálhatók általában az e korban készült szobrokon és Kallós Ede művén is. Kossuth bal kezét szívén tartja, jobb kezét ökölbe szorítja, bal lábbal előrelép. Öltözete magyaros: Bocskai-kabát és mente, mely alól kard látszik. Kallós a megformálásban részlethűségre, pontosságra törekedett, mind az arcvonásokat, mind a reformkori öltözetet illetően.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Fekete Sas szálló

A mai Fekete Sas szálló helyén 1829-ben történt leégéséig földszintes, majd 1830 után egyemeletes épületben működött a Sas vendéglő. A törvényhatósági bizottság közgyűlése 1898-ban határozta el, hogy az akkor már közel 70 éves vendéglő lebontása után annak helyén nagyobb szálloda-kávéház együttest építtet. A meghirdetett első pályázatra 15 terv érkezett be. Az 1900-ban lefolytatott bírálaton azonban egyetlen tervet sem ítéltek kivitelezésre alkalmasnak, ezért újabb, szűkebb pályázatra került sor, most már 5 résztvevővel. Ennek nyertesét, Pártos Gyulát bízták meg 1903-ban a szálloda­kávéház tervezésével. Kruzslicz Péter építési vállalkozó 1905 decemberében adta át használatra az épületet, amelyet az 1914-es tűzeset után részben újjá kellett építeni.

Eredeti elrendezésében a szállodai szobák mellett éttermet, kávéházat, söntést és sörcsarnokot foglalt magában. Emeleti részén ezen kívül ­ leginkább bálokra használt - impozáns nagytermet is kialakítottak. Ez hatalmas belső terével (hossza 32 méter, szélessége 15 méter, magassága 11 méter), páholysorával és színpadával a kor technikai lehetőségeit figyelembe véve műszakilag is figyelemre méltó építészeti teljesítmény. A nagyterem rokokót idéző rácsos és hajlított, laparanyozott belső díszítésével reprezentatív hatású.

Az épület stílusa barokk és rokokó elemekből válogatottan eklektikus. Hatalmas, középen magasított tetőzete, zárt tömege, nagyméretű osztott első emeleti ablakai az épület jelentőségét hangsúlyozzák. A homlokzat növényi, gyümölcs és emberfejes díszítő elemei könnyedséget és némi intimitást hordoznak. Az ajtók és ablakok asztalos munkája magas szintű.

A fölépült szálloda a Fekete Sas nevet kapta, és az erre utaló madárplasztikát az épület keleti homlokzatán el is helyezték. Bár ez nem kétfejű, "Habsburg sas" volt, mégis az 50-es években - téves gondolattársítás miatt - a kiterjesztett szárnyú sast eltávolították, és a nevet Béke Szállodára változtatták. A 80-as évek végén elkezdett fölújítás során a Fekete János szobrászművész közreműködésével megújított sast 1991-ben visszahelyezték eredeti helyére. Az épület már 1986-ban visszakapta eredeti nevét.

A fölújítás előtt a földszinten étterem, bisztró és bár, az emeleten 22 szobában, 51 ággyal szálloda működött. Az 1997-ben elkezdődött fölújítás részeredményeként 1998. január 25-én használatba vették az emeleti nagytermet. A Zrínyi utcai oldalon, az egykori kávéházban muzsikáló híres prímás, Czutor Béla (Béla cigány) emlékét megörökítő márványtábla van elhelyezve. Az épület déli szárnya mellett volt a századelőn a vásárhelyi fiatalság kedvelt sétáló helye, a promenád, melyet két magyar nótában is (Vásárhelyi híres promenádon..., Vásárhelyi sétatéren...) megénekeltek.
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Hódmezővásárhely : "Fekete Sas" szálloda
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 802x517 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 150 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella