D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : obudai_thurzo-g.jpg
C Í M 
F ő c í m : Thurzó Gábor
B e s o r o l á s i   c í m : Thurzó Gábor
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Varga
U t ó n é v : József
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-03-23
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Varga József fotói
M e g n e v e z é s : Óbudai temető
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Dr. Varga József honlapja
M e g j e g y z é s : Az alkotótól.
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Szobrászat, kerámiaművészet
T é m a k ö r : Család, társas kapcsolatok
A l t é m a k ö r : Halál
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Építőművészet
T é m a k ö r : Vallás, egyház
A l t é m a k ö r : Vallás általában
T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány
A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Thurzó Gábor (1912-1979)
V I A F I d : 63595299
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : síremlék
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : temető
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : sírfelirat
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Óbudai temető: 30-I-48
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Thurzó Gábor (Rutterschmidt Károly) író, műfordító, József Attila-díjas (1953, 1958, 1967). Középiskoláit a piaristák budapesti gimnáziumában végezte, itt Sík Sándor volt az irodalomtanára. A gimnázium befejezése után a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakára iratkozott be. Egyik alapítója volt a Perspektíva c. folyóiratnak (1931-1932). Tanulmányait félbehagyva 1933-ban Németországba utazott. Hazatérve anyja pékségében végzett apróbb munkákat, s egyre rendszeresebben jelentek meg tárcái és novellái. Bekapcsolódott a Szolgálat és Írás Munkatársaság tevékenységébe. Könyvsorozatok számára kezdte IV. kerület c. szociográfiájának anyaggyűjtését. (Ebből fejlesztette ki Belváros és vidéke c. munkáját.) 1935-től bekapcsolódott a Vigilia tevékenységébe a fiatal neokatolikus irodalomnak egyik vezéralakjaként. Szemléletére a kor jelentős francia filozófusai hatottak, elsősorban Jacques Maritain; prózaírásában mind érezhetőbb lett Márai Sándor hatása. A hagyományos polgári életforma felbomlásáról írta regényeit és elbeszéléseit (Előjáték, Bp., 1938, Az adósság, Bp., 1939). 1938-tól az Élet c. katolikus lap irodalmi szerkesztője lett, ő fedezte fel az ifjú Pilinszky János tehetségét. 1942-ben Lovass Gyulával, Rónay Györggyel és Sőtér Istvánnal megalapították az Ezüstkor c. folyóiratot. Az 1945 utáni években Várkonyi Zoltán Művész Színházának dramaturgja. 1949-ig a Vigilia szerkesztő bizottságának tagja volt, 1951-től filmgyári dramaturg, 1961-től a Magyar Televízió dramaturgja. Mint szerző vagy társszerző több nagy sikerű film készítésében vett részt (Erkel, 1952, Budapesti tavasz, 1954, Merénylet, 1960). 1949 és 1956 között nem jelent meg regénye. Hamis pénz (Bp., 1956) c. munkája szemléletének radikális változásáról adott képet. A hagyományos polgári életformának kritikusabban mutatta be korlátait, visszahúzó, korszerűtlen adottságait. Legismertebb és legnépszerűbb ilyen tárgyú elbeszéléseit Amen, Amen címmel (Bp., 1959) gyűjtötte kötetbe. Záróra c. drámájában egy karrierista professzor színeváltozásait, Hátsó ajtó c. színművében pedig azt a feszültséget ábrázolta, mely a tisztább szándékú fiatalok és a bűneikben megrögzött idősebb nemzedék tagjai között támadt. Fő műve, A szent c. regény (Bp., 1966) is erkölcsi kérdést állít a középpontba. Alapötletét Kaszap István élettörténetéből és szentté avatásának kísérletéből merítette, valójában azonban az egyéni és társadalmi morál összeütközését ábrázolta. Élete végén mind erősebb lett epikájának részvétre hangolt tónusa (Belváros és vidéke). Néhány megrendítő elbeszélésben jelenítette meg a halálra készülő ember magára hagyottságát. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Pilinszky János
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1200x1600 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn