D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : sz50.jpg
 B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/002300/002360/sz50_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Hódmezövásárhely
B e s o r o l á s i   c í m : Hódmezövásárhely
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Látkép a ref. ó templommal
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Németh László Városi Könyvtár
S z é k h e l y : Hódmezővásárhely
O r s z á g : Magyarország
K I A D Ó 
K i a d ó   n e v e : Németh László Városi Könyvtár
S z é k h e l y e : Hódmezővásárhely
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2008-02-16
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2003
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : képeslap
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vásárhelyi veduták
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Hódmezövásárhely
M e g j e l e n é s : [S.l.] : [s.n.], [ante 1945]
T e c h n i k a : fekete-fehér fotó
L e l ő h e l y : Németh László Városi Könyvtár, Tornyai János Múzeum, Kovács Ferenc gyűjteménye
T í p u s : képeslap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Vásárhelyi veduták : Képes lapok a 19-20. századból
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : látkép
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : templom
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : fénykép
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Hódmezővásárhely
G e o N a m e s I d : 719965
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Látkép a ref. ó templommal
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Belváros - Kossuth tér

A városközpont egy része a városháza tornyából. Előtérben a régi védfal helyén, az 1890-ben épült, üzleteket, műhelyeket magában foglaló ún. templombazár, amelyet 1961-ben, a Kossuth tér rendezésekor lebontottak.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Ótemplom

A 16-17. századból azért sem maradt fönn épületünk, mert a törökök védelmi okokból tiltották a szilárd építőanyag használatát. Attól tartottak, hogy a kőből és téglából emelt épületek hadicélokra, erődítményként is fölhasználhatók lesznek. Emiatt a mai Ótemplom helyén a török idők alatt vályogból, sárból és fából készített templom állt. A török kivonulása után, 1713-ban először a most is meglevő, négyzet alaprajzú, hasáb formájú tornyot építették föl, ideiglenes tetővel. A bejárat fölött a város címerével ellátott, az építés idejét és az akkori vezetők nevét feltüntető emléktáblát helyeztek el. Ennek szövege, a rövidítések zárójeles kiegészítésével:

"PROV. XVIII. V. X. TURRIS ROBUSTA N. N[OME]N JEHOVAE, QUO ACCURRENS INSTUS, IN EDITO COLLOCATUR. A címer körül s két oldalára ezt vésték be: ANNIS AERAE XTI [Christi] A [B] 1713., 1714. és DEO SPONTE. NON NOSTRUM, SED DEI RETRIBUEN [dum]. A címer alatt: VERBI DIVINI MINISTRO, CL, DNO PAULO LENTHI. JUDICIBUS PRIM. [ariis] GROSIS [generosis] D. [ominis] JOH. SZÜCS ET HOH. HODI JUR, [inratis] G. D. [generosis dominis] GEOR PAD, STEPH KINTSES? STEPH. PÁPAI, MI. LITTERATI FRAIN. DESŐ, MAR. KENÉZ, STEPH. BÁLINT, HOH. JUHÁSZ, STEPH. SZABÓ, MIH. SARKÓ, JOH. BARTA, BEN. KOTORMAN, STEPH. KARDOS, STEPH. PAP, ET JURATO NOTRIO [notario] MATHIA M. SZALKAI, LUDIMAGISTRO HUMA [humanissimo] DNO [domino] DANIEL LOSONTZI."

Magát a szabadon álló, egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű, belsőben fiókos dongaboltozatú templomot Helbing János budai építőmester tervei alapján és kivitelezésében 1721-23 között építették, eredetileg zsindelytetővel, melyet később változtattak cserépre. A tornyot az 1930-ban történt villámcsapás után építették át a jelenlegi beton megoldásra. A város földesura, gr. Károlyi Sándor a II. Rákóczi Ferenctől elkobzott és neki juttatott nagyecsedi kastély óráját és csengettyűjét 200 forintért eladta az egyháznak, és azt 1725-ben tették föl a toronyba. Ezért hívják Rákóczi-csengőnek, s tőle kapta nevét a Csengettyű utca is. Az órát az ország első egymutatós kovácsoltvas órái közt tartja számon a szakirodalom. A toronyban a rendszeres tűzszolgálat részére 1798-ban építettek őrszobát és sétálót. A még mindig fenyegető háborús viszonyokra figyelemmel gyulai kőművesek 1741-42-ben téglából lőréses védőfalat emeltek. Az egyház 1889-ben a templomkert északi és déli részén lebontatta a védfalat és helyén 1890-ben üzleteket, műhelyeket magában foglaló ún. templombazárt építtetett, amelyet 1961-ben, a Kossuth tér rendezésekor lebontottak. A kilencvenes évek elejének nosztalgia hulláma során nyilvánosságot kaptak a lebontás miatt sajnálkozó vélemények, holott a templombazárnak nem volt esztétikai értéke, és megszűntével a műemlék templom levegőhöz jutott és építészeti karaktere jobban érvényesül.

A védőfal déli és keleti része megmaradt. Műemlékvédelmünket dicséri, hogy - bár nem kis vita után - 1967-ben, a Szántó Kovács Kollégium építésekor a védőfal megőrzése végett az északi traktust betonlábakra állították. Az északi oldalon lévő toldalékjáratokat, melyek kedves esetlenséggel ízülnek a főépülethez, a 18. század végén "ragasztották" a főépülethez. A református templomokra jellemző fehérre meszelt falú templombelsőben - szintén gyulai mesterekkel - 1739-ben két karzatot építettek. Ezek homlokzata és "mennyezete" eredetileg kazettás, festett fatáblákkal, stilizált virágmintás ornamentikájú volt. A karzatot és a mennyezetet 1892-ben eléggé igényes kovácsoltvas szerkezetűre cserélték. A népművészeti értékű kazettákat ugyanekkor az Iparművészeti Múzeumba szállították. Ekkor vetette föl Tornyai János a helyi sajtóban először a múzeum létesítésének szükségességét. Azzal érvelt, hogy ha volna Vásárhelyen múzeum, biztosan nem vitték volna el Budapestre az értékes kazettákat. (Sajnos, ma már a kazettáknak csak egy része van meg az Iparművészeti Múzeum raktárában!)

A szintén szép ornamentikájú ún. papok padját a Tornyai János Múzeum őrzi. A templom északi falának tövében temették el három lelkipásztorát: Füredi Mihályt, Füredi Sándort és Szőnyi Benjámint. Emléküket sírjaik fölött táblák őrzik.

Az épület a népi barokk sajátos megjelenése. A barokk stílus mozgalmassága, díszessége nélkül, egyszerű tömör formája, széles, súlyos falazata, fehér színe a magyar reformáció puritánságát fejezi ki.

A Városi Tanács támogatásával 1989-ben kezdődött ásatás tisztázta a 18. századi járószintet, megállapította a torony és templomhajó alapozásának 215 cm-es mélységét, továbbá azt is, hogy a régi sártemplomot 4 méter mély árok és kerítés vette körül. Ezen túl néhány szarmata és bronzkori edénylelet azt bizonyítja, hogy a kedvező, magaslati helyen mind az őskorban, mind a népvándorlás korában élt ember.
K A P C S O L A T O K 
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 798x510 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 150 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella