D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : Motcit1.jpg
C Í M 
F ő c í m : Mekszikópusztán gyűrűzött öreg hím citrombillegető
B e s o r o l á s i   c í m : Mekszikópusztán gyűrűzött öreg hím citrombillegető
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Pellinger
U t ó n é v : Attila
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2011-06-08
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2008-09-07
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A Wikipédiába való feltöltés dátuma.
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 1992-05-06
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Állatvilág
M e g n e v e z é s : Wikipédia
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y  J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution 3.0
T É M A 
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Állattan
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : állatkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : vadon élő állat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : madár
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : billegetőféle
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Sarród
G e o N a m e s I d : 3045498
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A citrombillegető (Motacilla citreola) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj. Testhossza 17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24-27 centiméter, testtömege 18-25 gramm. Feje és egész alsó teste élénk citromsárga, nyakának hátsó része és hasának eleje fekete. Szeme sötétbarna, csőre fekete, lába barnásfekete. A Palearktiszban elterjedt madárfaj, a mongol-tibeti faunaelemek közé tartozik. Fészkelőterületének fő része Kelet-Európa északi és középső részeitől Közép-Ázsián át Kínáig és a Himalájáig húzódik. Az elterjedési terület a Kelet-európai-síkság északi részén a Kola-félszigetig, a Kelet-európai-síkság középső részein Finnország déli részéig és a Baltikumig nyúlik. Az 1970-es évek óta erőteljesen nyugati irányba terjeszkedő faj, Ukrajnában 1976-ban költött először, de terjeszkedése során elérte Fehéroroszországot, 1987-ben Litvániát, 1991-ben Észtországot, 1993-ban Lettországot, a későbbiekben pedig megjelent fészkelőként Lengyelország északi részén, sőt újabban már Németországban és Finnországban is költ. Terjeszkedését az utóbbi évtizedek klímájának melegedésével hozzák összefüggésbe. Teljes európai állományát a törökországiakkal együtt 210 000 és 520 000 pár közöttire becsülik. A nagyarányú nyugati irányú terjeszkedéssel összefüggésben az 1980-as évek eleje óta Európa országaiban a faj egyre gyakoribb kóborlóként. Telelőterületei a Kaszpi-tengertől délre, a Perzsa-öböl környékén, a Hindusztáni- és az Indokínai-félsziget északi részein vannak. A terjeszkedéssel összefüggésben valószínűleg a telelőterület is nyugati irányba tolódott, a Közel-Keleten is egyre gyakrabban fordul elő télen, és a Fekete-tenger nyugati partvidékén is rendszeres tavaszi átvonulóvá vált. Magyarországi előfordulásai a nyugati irányú terjeszkedéssel függnek össze. Nálunk először 1989. május 6-án észleltek egy hím példányt a fertőrákosi üdülőtelepen, a Fertő partján. Második előfordulása szintén a Fertő mellett volt: 1992-ben ismét csak május 6-án egy hím példányt fogtak és gyűrűztek a leeresztett Hansági-főcsatornában Mekszikópusztán. 1992 óta szinte minden év tavaszán észlelték, az egy gyűrűzéstől (3%) eltekintve minden esetben (97%) megfigyelték a madarakat, sokszor fénykép is készült róluk. Magyarországon 2006-ig harmincnyolc esetben összesen negyven példány került elő, ami azt jelenti, hogy az esetek nagy részében (95%) magányos madarakat észleltek, mindössze két alkalommal fordult elő ugyanazon a területen egyszerre két egyed. Általában a feltűnőbb, élénk színű hím madarakat könnyebben észre lehet venni, ezért többször figyeltek meg hímet, mint tojót. A megfigyelések területi eloszlását tekintve a negyven példány 50%-a a Tiszántúlon került elő, az adatok nagyrészt a Hortobágyról és környékről, valamint a Bihari-síkságról származnak. 25% származik a Duna-Tisza közéről, főleg a dél-alföldi halastavak és a Kiskunság területéről. 18%-ban került elő a Dunántúlon. További dunántúli adatai a hahóti tőzegbányatavakról és a Sumonyi-halastóról valók. Észak-Magyarországról mindössze a megfigyelések 7%-a származik. Ezek szerint a fajt rendszeres, de kis számú tavaszi átvonulónak kell tartanunk Magyarországon. Terjeszkedése miatt a telelőterület is kiterjedt nyugati irányban, s ennek következtében az ország keleti része valószínűleg már beleesik a tavasszal északi, északnyugati irányba vonuló madarak vonulási útjába, legalábbis annak a nyugati szélébe. Ízeltlábúakkal táplálkozik. Hosszútávú vonuló. Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Lviatour: Motacilla cinerea 3 [Hegyi billegető]
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1000x669 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn