D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1301747006.jpg
C Í M 
F ő c í m : Barka
B e s o r o l á s i   c í m : Barka
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
N é v v á l t o z a t o k : juhaszj
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-03-14
E s e m é n y : kibocsátva
I d ő p o n t : 2011-04-02
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma.
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2011-04-02
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A kép készítésének időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Növényvilág
M e g n e v e z é s : Országalbum
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Országalbum
J O G K E Z E L É S 
C r e a t i v e   C o m m o n s   k ó d : Attribution 3.0
T É M A 
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Növénytan
T é m a k ö r : Mezőgazdaság, élelmiszeripar
A l t é m a k ö r : Növénytermesztés, kertészet
T é m a k ö r : Orvostudomány, állatorvostan
A l t é m a k ö r : Alternatív gyógyászat
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : növénykép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : vadon termő növény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kerti növény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : dísznövény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : gyógynövény
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : fűzfa
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : virág
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Budapest
G e o N a m e s I d : 3054643
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Fűzfabarka.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A fűzfa (Salix) a fűzfafélék (Salicaceae) család névadó nemzetsége. Mintegy hatszáz faja főképp a Föld északi féltekéjén honos, közülük több a Kárpát-medencében is él. Szinte mindenütt megtalálható az északi flórabirodalom csapadékosabb vidékein. Néhány faj a száraz klímához is alkalmazkodott, de ezek szinte egytől egyig bokor termetűek. Magyarországon mintegy huszonhárom fajuk honos. A nemzetség evolúciósan kevéssé stabilizálódott: a fajok gyakran hibridizálnak, ezért elkülönítésük sokszor nehéz. Több változatot mesterségesen, keresztezéssel hoztak létre. Fás szárú, cserje- vagy fa termetű, lombhullató, kétlaki évelő növény. A sok fajnak számos közös tulajdonsága van. A fa alakú füzek előbb karógyökeret növesztenek, majd ebből dúsan elágazó oldalgyökerek rendszerét. A cserje alakú füzek gyökérzete kezdettől nagyon szerteágazó. A gyökérzet jellegét mindig erősen befolyásolják a talaj tulajdonságai. Kérge eleinte sima zöld vagy vöröseszöld, később - különösen az alsó néhány méteren - mély, hosszanti barázdákkal felrepedezik. Szórt állású rügyei a legtöbbször hosszúkásak, keskenyek, ághoz simulóak, kopaszok, fénylők vagy finoman molyhosak. A legtöbb faj hajtásai hosszúak, vékonyak, hajlékonyak, sárgás- vagy vöröseszöldek, gyakran lecsüngők. Leveleinek nyele általában rövid, a lemezek keskenyek, hosszúkásak, lándzsásak, vagy tojásdadok, esetleg apró kerekdedek. A szélük finoman fűrészelt, esetleg ép és hullámosak. Az ép szélű murvalevelek hónaljában növő, egyivarú virágai nagyon egyszerűek: a virágtakaró hiányzik, a porzós virágokban kevés porzó van, a termős virágokban egyetlen termő. A virágzat barka. A virágok tövében nektárt termel. A nőivarú virágok fehérek vagy zöldek, a porzós barkák sárgák, esetleg pirosak. Termése sokmagvú, több kopácsú tokokból álló füzér. A magvak alig 1 mm hosszúak, zöldesbarnák. Laza és kötött talajon egyaránt megél. Kétlaki. A legtöbb faj erősen fény- és vízigényes, ezek főleg folyó- és állóvizek partján, ártereken nőnek. Az időszakos vízborítást is jól tűrik. Más fajok a magashegységi sziklacserjésekben nőnek. Magyarországon február-márciusban virágzik; virágait rovarok porozzák be. Termése május-júniusban érik be. Magról és dugványról is jól szaporodik, kitűnően sarjad. Különösen az első években rendkívül gyorsan nő. A fűz fája szórt likacsú, színes gesztű, könnyű, lágy, jól faragható. Szíjácsa sárgásfehér, gesztje vörösesbarna. A fa puha és nincsenek benne tartósító anyagok - csersav, gyanta, viasz stb., ezért leginkább faragványokat, háztartási eszközöket, gyufát, cellulózt és papírt készítenek belőle. Hajlékony vesszőiből kosarat és bútorokat fonnak. A kinin fölfedezése előtt a fűzfakéreg főzete volt a malária legjobb orvossága. A főzet gyulladásgátló, antiszeptikus, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású. Hatóanyagai: szalicin, katechin, csersav, gyanta, enzimek, oxalát. Ajánlják: belső vérzések, bélhurut, reuma, ízületi bántalmak, gyomorhurut, lázzal járó megfázás ellen, fagyott testrészek, aranyeres bántalmak, gombás bőrbetegségek kezelésére. Kivételes tűrőképessége folytán erdőgazdaságilag (a nedves, csapadékos környezetben) igen jelentős. (Forrás: Wikipédia)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : barka (lat. amentum, julus): 1. hajlékony tengelyű füzérvirágzat, mely virágzás vagy gyümölcsérés után lehull a fáról. A fűz-, éger- és nyírfa ~ja megnyúlt, folytonos, a tölgyé szaggatott, a bükké gömbölyded. A mogyoró-, éger- és nyírfa ~ja már ősszel kész, áttelel és tavasszal nyílik. - 2. A fűzfa ~s vesszejének m. névváltozatai: birke, cica; Kapnikbányán: cicaberke; a gör. kat-oknál: cicuska; Bátyán: cicaméce; Göcsejben: macuka, cicabarka, cicamaca; Székelyföldön: pimpó; Aranyosszéken, Torockón: fűzfacicula, polinga; Borsavölgyében: picus. - A szentelt ~hoz (→barkaszentelés) fűződő néphagyomány Eu-szerte egységes és napjainkban is eleven az idősebb korosztályok körében. A kat-okon kívül a prot. lakosság is kedveli. A m. nyelvter-en ismert alkalmazási módjai a következők: az eresz alá, a sztképek mögé tűzött ~val védik a házat a villámcsapástól. Ált. az a hiedelem is, hogy a lakásban tartott sztelt ~ odavonzza a legyeket, ezért a padlásra, pincébe viszik, v. az eresz alá tűzik. Viharban v. jégeső idején védekezésül napjainkban is gyakran a tűzre vetnek néhány szem sztelt ~t. Szeged környékén ilyenkor a ~t a sztelt →gyertya lángjánál gyújtották meg, és imádkoztak mellette. Jégverés ellen tűzték ki uo. a szántóföldekre és a házikertek sarkaiba. Az Alföldön a sztelt ~t a méhkas elé rakják, hogy jól gyűjtsenek a méhek. Ált-an elterjedt szokás, hogy a sztelés után lenyelnek belőle néhány szemet hideglelés, torokfájás ellen (Szeged vidékén), v. teáját fogyasztják hasonló célzattal (Csorna). Ember és beteg jószág gyógyításához kedvelt gyógyszernek tartották a sztelt ~ füstjét. Somogyban a 20. sz. elején az újszülöttet a →Boldogasszony ágyába tett sztelt ~val védték a rontástól. A m. nyelvter. számos vidékén él az a szokás, hogy a virágvasárnapi sztelés után a temetőbe is visznek a ~ból, s ott a sírokra tűzik. Tápén a halott koporsójába tették. A ~ágakat rendszerint egy évig őrzik, majd elégetik, és a hamut a hamvazószerdai hamuhoz keverik. A sztelt ~ említett jellegzetes alkalmazási módjai mellett a legkülönfélébb népi rítusokban is előfordul. Mágikus fölhasználásához közelebbi párhuzamokat a zöld ággal kapcsolatos rítusok körében találunk. B.E. (Forrás: http://lexikon.katolikus.hu/B/Barka.html)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : bau: Fűzfa barka
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1600x1200 pixel
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Simon Jennifer