D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1895_Oldal_353_c.jpg
C Í M 
F ő c í m : László főherczeg
B e s o r o l á s i   c í m : László főherczeg
A L K O T Ó 
S z e r e p : fényképész
B e s o r o l á s i   n é v : Strelisky
U t ó n é v : Lipót
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1807-1905
V I A F I d : 96459792
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-07-16
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : fénykép
A   t í p u s   n e v e : arckép
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 42. évf. 37. sz. (1895. szeptember 15.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1868-1918
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : uralkodó
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : katona
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : László (Ausztria: főherceg) (1875-1895)
V I A F I d : 60973957
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : László főherczeg.
Strelisky 1893. évi fényképe.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Habsburg-Lotaringiai László Fülöp Mária Vince főherceg (Alcsút, 1875. július 16. - Budapest, 1895. szeptember 6.), József nádor unokája, a Habsburg-Lotaringiai-ház ún. magyar vagy nádori ágából származó főherceg, az Aranygyapjas rend lovagja. Magyar körökben nagy népszerűségnek örvendett, "a Palatinus Jóska fia, a Palatinus Laci." (Forrás: Wikipédia)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Mint József főherczeg minden gyermeke (a legfiatalabb kis Klotild főherczegnő kivételével), László főherczeg is Alcsúthon született, 1875. évi július 16-án, s ugyanott élte le boldog gyermekkorának legnagyobb részét. Eleitől kezdve tősgyökeres magyar nevelésben részesült. Első iskolai tanulmányait Holdházy apát-kanonok vezette. Könnyű fölfogású és szorgalmas, de virgoncz, eleven gyermek volt, tele jókedvvel és szeretetreméltósággal. Szüléi, testvérei és tanítói egyiránt bálványozták. Elemi tanulmányaiból otthon szokott vizsgálatokat tenni. Szintén a szülői háznál végezte középiskolai tanulmányait is, de vizsgálatokat rendesen nyilvánosan tett a győri főgymnázium benczés tanárai előtt. Ezeken a vizsgálatokon mindig jelen volt Vaszary Kolos, mai bíboros herczegprimás, előbb mint a győri gymnázium igazgatója, utóbb mint a benczés-rend főapátja s a vizsgálat végesztével rendesen szép buzdító beszédet intézett a kis főherczeghez.
Családi elhatározással a katonai pályára levén kiszemelve, 17 éves korában, 1892 október havában a katonai tudományok tanulásához kezdett. Kiképeztetésének tervét Agisburgi Himmel, közös hadseregbeli alezredes, ez a kiváló képzettségű katona dolgozta ki. A tervezet előbb a király ő felsége elé terjesztetett s csak az ő jóváhagyása után vétetett foganatba. E szerint László főherczegnek három évig gyakorlati és elméleti oktatásban kellett részesülnie. Gyakorlatilag egymás után meg kellett ismerkednie a gyalogsági, lovassági és tüzérségi fegyvernemek minden teendőivel, mit ő minden várakozást meghaladó szorgalommal és pontossággal meg is tett; de a három fegyvernem közül a lovassághoz vonzódott leginkább. Remekül lovagolt; de a lövésben is a legjelesebbek közé tartozott. A gyakorlati tárgyakban Himmel alezredesen kivűl Dobner főhadnagy Bozorics, Gaischin, Jankovics kapitányok voltak a mesterei. Ezek mellett Lytomisky főhadnagy oktatta a vívásban és tornázásban. Az elméleti tárgyakban részint katonai, részint polgári tanárok oktatták; így a történelmet és szolgálati szabályzatokat Bauriedel kapitánytól, a német nyelvet és katonai földrajzot Leide kapitánytól, a magyar nyelvi tárgyakat Pokorny budapesti kir. kath. főgymnáziumi tanártól, a franczia nyelvet pedig Izos egyetemi nyelvtanítótól tanulta. Vizsgálatait időről-időre a Ludovika-Akadémia tanárai előtt tette le.
Első tűzpróbáját azonban már kis korában megtette, és nemcsak azzal, hogy gyermekpuskával czélba és kerti madarakra lövöldözött, hanem igazi fegyverrel is, még pedig a legnagyjával akkor, mikor 1884-ben a pécsi hadgyakorlatokra bátyjával, József Ágosttal együtt őt is elvitte édes atyja s ott a sátor-táborban Hollán Ernő altábornagy, Kuzmanovics ezredes és egy tüzértiszt felügyelete mellett s öt köztüzér által környezve egy vaktöltésű ágyút egész szertartásosan elsütött.
Később.mikor katonai tanulmányainak még első évét sem fejezte be, már tényleges szolgálattal vett részt a kőszegi nagy hadgyakorlatokon, melyeknek megkezdése előtt mint szakaszparancsnok jelent meg édes atyja és Himmel alezredes társaságában a földiszített vasúti állomáson ő felsége a király fogadására.
Katonai tanulmányai rendkívül sok dolgot adtak neki, mindazáltal elég gyakran szerzett alkalmat magának arra is, hogy a főváros közművelődési és emberbaráti intézeteiben is tegyen egy-egy látogatást s ez úton is gyarapítsa ismereteit. Hogy az ilyen látogatásokat milyen komoly érdeklődéssel végezte, arra nem utolsó példa a Franklin-társulat nyomdájának megtekintése, hol Himmel alezredes és Dobner főhadnagy kiséretében mintegy másfél órát töltött, nagy figyelemmel szemlélgetvén e minta berendezésű nyomda minden részletét és hallgatván az intézet igazgatóinak és tisztviselőinek a nyomdára vonatkozó magyarázatait.
A legutóbbi három év alatt rendesen Budapesten tartózkodott s folytonosan igen el volt foglalva. Mihelyt azonban egy-egy kis szabad ideje nyilt, sietve sietett haza Alcsúthra, hogy rendkívül szeretett szülői és testvérei társaságában legyen. Sőt haza ment nem egyszer olyankor is, midőn a főherczegi család valamely más birtokán, nevezetesen Fiuméban időzött. Az alcsúthi paradicsomba vonzotta őt szíve, hol oly boldogan tölte gyermekéveit, s hol úgy szólván minden embert ismert.
Részint vadászgatás végett, részint pedig hogy a természet iránt való szeretetét kielégítse, össze-vissza járta a nagy uradalomnak minden részét. De sokat és örömest időzött kastélyuk nagyszerű parkjában is, hol vagy szüléivel sétálgatott, vagy kis húgaival játszadozott, a mit még akkor sem tartott rangján alulinak, mikor utolsó vizsgálatával már a hadnagyi csillagot is kivívta magának.
A kedves, aranyszívű jó gyermeket király ő felsége akkor ismerte meg közelebbről, mikor testvérbátyja, József Ágost főherczeg és ő felsége unokája, Auguszta bajor herczegnő lakodalmán Münchenben együtt voltak. Ettől kezdve különös kegybe jutott úgy a király, mint a királyné ő felségénél, kik a legszeretőbb érdeklődéssel viseltettek további fejlődése iránt. De kedvelt volt ő az egész uralkodóház előtt.
Családias, hazafias és emberies érzéseinek szebbnél szebb nyilvánulásairól nem győznek eleget beszélni, a kik e nagyra menendő fejedelmi ifjat ismerték. Oly nemes sziv veszett el benne, mely egymagában véve is a legszebb, legboldogabb életre lett volna érdemes. Pedig elmebeli tehetségekkel is bőven megáldotta a gondviselés.
A szerencsétlen baleset, a betegség s a kimúlás szomorú történetét nincs miért részleteznünk. Körülményesen ismeri azokat már minden újságolvasó magyar ember, mert hiszen a magyar sajtó tiz napon át semmiről sem írt oly bőven, mint a mi felejthetetlen kis főherczegünkről. S ha valaha, most e gyászesetnél tapasztalhatta ország, világ, hogy a hírlapok bánatos hangú hasábjai valóban a nemzet közérzületét tolmácsolták. Ennél a betegágynál, ennél a ravatalnál nem hallatszott egyetlen hang sem, mely az általános mély részvét, az egyetemes bánkódás és fájdalom szavától elütő lett volna. A mélyen sujtott főherczegi család bánatában részt vett az egész Magyarország. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. szeptember 15.)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Habsburg-Lotaringiai László főherceg
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Strelisky: Habsburg-Lotaringiai László főherceg, ravatal
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Strelisky: László főherczeg
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 335x655 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 150 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella