D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1898_Oldal_187_q.jpg
C Í M 
F ő c í m : Gyergyai Ferencz, Kolozsvár követe
B e s o r o l á s i   c í m : Gyergyai Ferencz, Kolozsvár követe
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2012-12-15
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : arckép
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 45. évf. 22. sz. (1898. május 29.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Kormányzat, parlament
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : országgyűlési képviselő
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : nyelvész
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : zenész
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Gyergyai Ferenc (1799-1874)
V I A F I d : 58697402
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : híres ember
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : köztisztviselő
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Gyergyai Ferencz, Kolozsvár követe.
Az Uniót kimondó 1848-iki erdélyi országgyűlésből. - Egykorú képek után.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : A mohácsi vész szomorú következményei elszakították a magyar koronától s külön országgá tették az ország délkeleti részét, Erdélyt, mely hadászatilag is igen fontos rész, a honfoglalás óta mindig együvé tartozott az anyaországgal. Ez az elszakadás csak politikai természetű volt. Szívben, lélekben a külön állás hosszú idején is egy életet élt Erdély Magyarországgal, melyhez visszavágyni soha sem szűnt meg. ... Csak az idők viszontagságainak tulajdonítható, hogy az újra egyesülésnek 1848-ig kellett késnie. Ekkor végre leomolhattak az "egy nemzet két hazája" közti határfalak, habár a teljes egygyéolvadás a közbejött viharos események miatt csak két évtized múlva valósulhatott meg.
Az első magyar felelős minisztérium által V. Ferdinánd király beleegyezésével előkészített egyesülést az e végre összegyűlt utolsó erdélyi országgyűlés 1848 május 30 án mondotta ki, még pedig egyhangúlag, mindamellett, hogy megelőzőleg a szászok és oláhok sok akadályt gördítettek az unió elé. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 29.)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Gyergyai Ferenc /1799. november 4. - 1874. március 20./
Kolozsvárt született Gyergyai László városi tanácsos és Barra Krisztina gyermekeként. Iskolai tanulmányait Kolozsvárt végezte. A kir. líceumban jogot végzett.
1821-ben felesküdött az erdélyi kir. főkormányszékhez és Marosvá­sárhelyen a kir. táblánál dolgozott. Itt tett ügyvédi vizsgát. 1823-tól a kolozsvári tanácsnál igazgatói tisztet töltött be.
1825 - 1833-ig a helytartótanács főjegyzője és igazgatója volt. 1825-ben a portugál királyi herceg kolozsvári látogatásakor a kolozsvári Nemzeti Színház díszelőadásán Gyergyai a "Bűvös vadász" darabban lépett föl. Hangja tenor. Magánénekese volt Ruzitska György társulatának.
1840-1848 között oratóriumokat fordított a színház részére. Beszélt olaszul és németül.
1833-ban a helytartótanács tanácsosa volt. A következő évben a kolozsvári országgyűlésen követi minőségben vett részt. Tagja volt annak a bizottságnak, amely a Karok és Rendek sérelmeit vitte Ferencz császárhoz.
1827/38-ban a szebeni országgyűlésen Kolozsvár követeinek volt egyike. 1848-ban a pesti országgyűlésen Kolozsvárt képviselte. 1849-ben a hétszemélyes tábla rendes tagja volt. Letartóztatták és csak ke­zességi alapon engedték Kolozsvárra költözni. Kénytelen pályafutását elölről kezdeni. Előbb a városnál díjnok, majd főbíró és végül király-bírói szerepkört vállalt.
1851-ben nősült. Felesége Szerdahelyi József színész első felesége, Schwenter Júlia volt.
Több munkát írt. Foglalkozott betegségek és gyógyítási módok leí­rásával és a magyar nyelv kérdéseivel. Szerkesztette a Kolozsvárt megje­lent Erdélyi Házisegéd c. kalendáriumot /1840-41-re/. (Forrás: panteon.unitarius-halo.net)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Gyergyai Ferenc
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 542x712 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 200 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella