D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 1900bb_Page_049_b.jpg
C Í M 
F ő c í m : Foglyokat kisérő boerok
B e s o r o l á s i   c í m : Foglyokat kisérő boerok
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Az angol-boer háborúból
M i n ő s í t ő : alcím
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2013-02-06
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 47. évf. 6. sz. (1900. február 11.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Afrikai országok történelme
T é m a k ö r : Hadtudomány, katonapolitika
A l t é m a k ö r : Katonai szolgálat
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : lovasság
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : hadszíntér
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : katona
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : csoportkép
M i n ő s í t ő : műfaj
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Dél-Afrika
G e o N a m e s I d : 953987
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : 19. sz.
M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Foglyokat kisérő boerok.
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Az Első búr háború (hollandul: Eerste Boerenoorlog, Afrikaans nyelven: Eerste Vryheidsoorlog, szó szerin Első szabadságharc), hívják még Első angol-búr háborúnak vagy Transvaal háborúnak, 1880. december 16. és 1881. március 23. között zajlott le a mai Dél-afrikai Köztársaság területén. Ez volt a búr háborúk kezdete.
Az afrikai kontinens déli részét a 19. században kezdték gyarmatosítani. A Dél-Afrikába tartó britek erőszakosságának három indítéka volt: kezdetben, hogy irányítsák a kereskedelmi útvonalakat Indiába, második a felfedezés 1886-ban egy jelentős aranyfelfedezés történt Transvaalban, a harmadik ok a nyersanyagok sokasága, hatalmas gyémántokat találtak Kimberley város közelében a Transvaal Köztársaság határáránál. A Natalia Köztársaság egy rövid életű búr állam volt amit helyi afrikaans nép alapított meg 1839-ben. A köztársaság az Indiai-óceán partján helyezkedett el. A köztársaságot meghódították és 1843-ban csatolták a többi brit gyarmathoz. A britek 1880-ban megpróbálták hozzácsatolni a Transvaalt, és 1899-ben az Oranje Szabadállamot is (ez vezet majd a második búr háborúhoz) Fokföldhöz (Cape Colony-hoz). 1868-ban a britek magukhoz csatolták Basutolandot (mai Lesotho-t). Az 1880-as években Becsuánaföld (mai Botswana) A Német Birodalom és Nagy-Britannia közötti vita tárgya lett. Miután a németek 1884-ben elcsatolták Damaralandet és Namaqualandet (mai Namíbiát), a britek 1885-ben magukhoz csatolták Becsuánaföldet.
Britannia 1815-ben megszerezte a Jóreménység-fokát Dél-Afrikában Hollandiától a napóleoni háborúk következtében. A hollandul beszélő telepes farmerekből álló csoportok (búrok) nehezteltek a britekre, bár az angol irányítás hozott néhány gazdasági előnyt. Az ott élő holland telepesek (Trekboers-ek), ezután északra a belső irányába emigráltak, végül alapítottak két köztársaságot, Oranje Szabadállamot és a Transvaal Köztársaságot. A britek nem próbálták megakadályozni, hogy a holland telepesek elmenjenek.
A 1867-ben gyémántokat találtak Vaal folyó közelében, a felfedezés elindította a gyémánt-bányászatot, a világ minden részéről érkeztek szerencsét próbálni Kimberley városa 50,000 fölé emelkedett. Az 1870-es években a britek magukhoz csatolták Nyugat Griqualandet, ezáltal Kimberley városát is, ami felbőszítette a búrokat. ... (Forrás: Wikipédia)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Képek a háború színhelyéről.
Midőn a háború kiütött, mindenki meg volt győződve róla, hogy a boerok vitézül ellen fognak ugyan a nagy túlerőnek állani, de hogy olyan sikereket vívhassanak ki, mint eddig s annyi nagy győzelmet arassanak, azt senki se gyanította.
Legkevésbbé pedig az angolok, kik - mint most már kétségtelenül kitűnt teljesen tájékozatlanok voltak a boerok erejét illetőleg.
Különösen csalódtak pedig a boerok tüzérségében, mert meg voltak róla győződve, hogy ezek csak kevés és nagyobbára régi rendszerű ágyúval rendelkeznek, melyek a kitűnő angol tüzérséggel szemben teljességgel meg nem állhatnak. De mindjárt a háború elején kitűnt, hogy a boeroknak nem csak nagyszámú ágyúik vannak, hanem azok messzebb is hordanak, mint az angol ágyúk. Ezen fegyvereiket pedig a boerok már évek óta titokban szerezgették be a német Krupp-gyárból, legnagyobb részt pedig a franczia Creuzotból. Tüzéreik is jól ki vannak képezve s egyedüli rendes katonaságuk a boeroknak csakis a tüzérség, a mely egyenruházva is van, mig a többi csapatok emberei saját polgári ruháikban vesznek részt a háborúban.
A boer gyalogság tulajdonkép lovasság is, a mennyiben a legtöbb boer lovon vonul ki a háborúba. Csata előtt azonban lovaikat a táborban hagyva, elsánczolják magukat s ugy várják az ellenséget. Szükség esetén aztán megint lóra kapva vonulnak odább. S ez magyarázza meg a boer sereg rendkívüli mozgékonyságát, minél fogva a veszedelmesebb pontokra gyorsan nagy haderőt birnak összevonni.
A boer katonának különben egyedüli fegyvere a messzehordó, kitűnő Mauser-féle ismétlő puska, a töltéseket pedig a vállán keresztülvetett töltéstartóban hordja. Kardja, szuronya nincs a boernak, ezek csak a mozgásbtm akadályoznák, a szurony pedig a czélzást is nehezítené. S mind e mellett a rohamokban is megállja helyét a boer, a mint ezt a Ladysmith alatt január 6-ikán végbe ment véres csata bizonyitja, hol a boerok egy magaslatot egymásután háromszor foglaltak el rohammal szurony nélkül, a kézi viadalban csak puskatust használván, a mit különben tapasztalás szerint gyakran megszokott tenni a magyar gyalogság is, bár puskája szuronyos. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. február 11.)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia: Első búr háború
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Az angol-boer háborúból - Bibliát olvasó boerok a harcztéren
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1283x1944 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Laskay Gabriella