D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 373-384_pix_oldal_3_kep_0001.jpg B é l y e g k é p : https://dka.oszk.hu/046100/046146/373-384_pix_oldal_3_kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : Csata az Ördöghídnál 1799-ben B e s o r o l á s i c í m : Csata az Ördöghídnál 1799-ben S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2013-09-22 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : metszet A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 5. évf. 32. sz. (1858. augusztus 8.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Építészet, építőipar A l t é m a k ö r : Út- és vasútépítés T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Európai országok történelme T á r g y s z ó : látkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : látványtervezés M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : folyóvíz M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : híd M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : folyópart M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : csata M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : katona M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : katonák csoportja M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Reuss (folyó, Svájc) M i n ő s í t ő : földrajzi hely T á r g y s z ó : 1799 M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Csata az ördöghidnál 1799-ben , oroszok és francziák között I s m e r t e t ő s z ö v e g : "Egy jelesnek elismert históriai kép másolatát mutatjuk be mai rajzunkban olvasóinknak. A kép eredetije, egy 13 láb magas olajfestmény, az orosz czár rendeletére készült Münchenben, a bajorok művészet kegyelő fővárosában, Kotiebue hírneves német festő által. Igaz, hogy illy fametszet csak homályos fogalmat nyújt az eredeti festmény szépségeiről, de a művész felfogását s compositióját meg is sejtenünk engedi. A mostani orosz czár ugyanis elhatározá, hogy az orosz hadsereg vitéz tetteit nagyszerű csataképekben megörökítse s e czélból külön képtárt alapítson, mellynek egyes müveit elismert külföldi művészek által készítteti. E képek egyike az, melly az Ordöghidja melletti csatát ábrázolja. A kép bővebb megértésére szükséges elmondanunk a következőt. Az ördöghidja Svajcz Uri nevü kantonjában, a rohanó Reuss folyó felett van emelve két meredek hegy összeköttetésére. A két hídfő colossalis szikladarabokon nyugszik a a hid közepe táján 95 lábnyira emelkedik a folyó szine felett. "
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 5. évf. 32. sz. (1858. augusztus 8.)) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Mielőtt az első híd megépülhetett volna a Reuss fölött,
a szoros meredeken a mélybe zuhanó sziklafalait meg kellett
tudni közelíteni, de a majdnem függőleges sziklák lehetetlenné
tették egy biztonságos út kiépítését. A legenda szerint egy
kovácsnak az az ötlete támadt, hogy láncokat rögzítsenek a sziklafalba, amiken fadeszkákat csúsztattak keresztül: ezek a deszkák alkották a hidat. Egy másik teória szerint a sziklába vájt mélyedésekbe keresztgerendákat erősítettek, amik az egész szorost átívelték, és ezekre rakták az átkelő-stéget alkotó deszkákat (Twär = átlós, haránt, keresztben), ami emberek és teherhordó állatok számára is járható volt. Valószínűleg az Urseren-völgyben letelepedett walsereknek (ősi germán eredetű lakosság) kulcsfontosságú szerepe volt a szakadékon keresztül vezető út kiépítésében: feltételezik, hogy már a meredek völgyekkel tarkított Wallisban megfelelő technikai tapasztalatot szereztek a vízvezetékek (suone), valamint az utak és hidak építésében; sok éves vándorlásuk során tudásukat magukkal vitték más területekre is. A híd megvalósulásának pontos dátuma nem ismert; az első a Gotthárdot átszelő út leírása 1234-ből származik. A Schöllenen megnyitásával a gyalogút három órával rövidült meg a hágón. Ahhoz hogy a hidat rendszeren javítani tudják kiirtották a felső Reuss-völgy fáit. A 60 méter hosszú Twärren-híd 1707-ig maradt meg: ekkor a megáradt Reuss magával ragadta.
(Forrás:wikipedia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Schöllenen-szoros K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Reuss A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány O l d a l a k s z á m a : 1 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1698x2173 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Erzsébet |