D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 353_424_pix_oldal_15_kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Eger multja és jelene
B e s o r o l á s i   c í m : Eger multja és jelene
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-04-20
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2004
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 15. évf. 34. sz. (1868. aug. 23.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Néprajz, antropológia
A l t é m a k ö r : Magyar néprajz
T é m a k ö r : Építészet, építőipar
A l t é m a k ö r : Épületek
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : metszetkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : látkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : városkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : templom
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 19. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Eger
G e o N a m e s I d : 721239
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Eger
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Eger (latinul: Agria, németül Erlau, szlovákul Jáger, törökül: Eğri), egy megyei jogú- iskolaváros, Heves megye székhelye, a Mátra és Bükk között, az Eger-patak völgyében, közvetlenül a Bükk hegység délnyugati lábánál. A 2011-es népszámláláskor a város népessége 56 530 fő volt, ezzel Észak-Magyarország második legnépesebb városa Miskolc után. Eger már a kőkorszak óta lakott terület. A magyarok a 10. század elején érkeztek erre a vidékre. Az 1009 előtt Szent István szervezte tíz püspökség egyike lett. Az 1241-es tatárjárás során a tatárok a várost feldúlták és felégették. Később IV. Béla engedélyt adott a város újjáépítésére, és egy új kővár építésére. 1442-ben a husziták a várost feldúlva nagy vérengzést vittek végbe annak lakosai között. Mátyás király uralkodásával a vár újjáépült és több ma is látható épületet is ekkor emeltek. Dózsa György egyik vezére, Barnabás, 1514-ben porrá égette Egert. Az újjáépítést követően Magyarország három részre szakadtával, a város fontos végvár lett. 1552-ben megjelent a török. Dobó István parancsnoksága alatt a vár 2100 védője (nők és gyermekek egyaránt) nézett farkasszemet (Gárdonyi Géza leírása szerint) kétszázezer fős török sereggel, kiket Bornemissza Gergely hadnagy leleményességének köszönhetően levertek. Ám 1596-ban egy újabb, kéthetes ostromot követően Eger is az Oszmán Birodalom kezére jutott. A város kilencvenegy éven keresztül volt, egy több szandzsákot magába foglaló vilajet székhelye. A keresztény csapatok 1687-ben visszafoglalták a várost. A Rákóczi-szabadságharc idején Eger volt a felszabadult országrész központja. A 18. századra újra megindult a fejlődés, és ezt tekintjük a város virágkorának. Ekkor ugyanis Eger püspökei kialakították a ma is látható barokk városképet. Ez számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt vonzott a városba, nem véletlen, hogy a belvárost "Európa barokk gyöngyszemé"nek becézik. A 19. századra a lakosság szabadulni szeretett volna az az egyházi fennhatóság alól, és követelték a parlamenttől, hogy nyilvánítsák Egert szabad királyi várossá, ám ez nem történt meg. Több természeti katasztrófa következett be ebben az időben, a belváros nagy része leégett, a déli várfal leomlott, kolera járvány pusztított, melyben több mint kétszáz ember meghalt. 1831-1836 között Hild József tervei alapján megépült a Bazilika, majd 1854-ben a város felszabadul az egyházi gazdasági hatalom alól. 1944-ben a visszavonuló német csapatok több robbantást és rongálást hajtott végre. A szovjetek még ez év végén jelentek meg, a 70-es és 80-as években épültek a város panelházai, és a belvárosba ekkor építették a barokk stílustól teljesen idegen Dobó István téri áruházat is. (Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Eger
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
O l d a l a k   s z á m a : 1
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1368x986 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Fecz Ágnes