D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : alpok.jpg B é l y e g k é p : https://keptar.oszk.hu/061000/061053/alpok_kiskep.jpg F ő c í m : Alpok B e s o r o l á s i c í m : Alpok S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Jóföldi U t ó n é v : Katalin I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2016-09-20 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2015-09-29 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezentáció készítésének dátuma A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Jóföldi Kata S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Külföldi országok, városok T é m a k ö r : Földtudományok, földrajz A l t é m a k ö r : Természeti földrajz T á r g y s z ó : európai hegység M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : eurázsiai-hegységrendszer M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : természeti földrajz M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : éghajlat M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : flóra M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : fauna M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : lakosság M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : ALPOK Készítette: Jóföldi Kata
Az Alpok Európa egyik nagy hegylánca, amely keleten Szlovéniából és Ausztriából Olaszországon, Svájcon, Liechtensteinen és Németországon keresztül nyugaton Franciaországig nyúlik. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, az újidő harmadidőszakában keletkezett. Legmagasabb csúcsa a francia-olasz határon található Mont Blanc (4807 m). Az Alpok fő lánca a Földközi-tenger vízválasztóján nyúlik a Bécsi-erdőig, és rajta helyezkedik el a legmagasabb és leghíresebb csúcsok közül sok. A Colle di Cadibonétól a Col de Tende hágóig az olasz-francia határon nyugat felé tart, ott északnyugat felé fordul, majd a Colle della Maddalena hágó közelében észak felé. A svájci határt elérve a fő vonulat megközelítőleg kelet-északkelet felé tart és Bécs közelében ér véget.
Két fő vonulatra, Nyugati-Alpokra és Keleti-Alpokra szokták osztani. A választóvonal a Boden-tó, a Comói-tó, illetve a Rajna.
ÉGHAJLATA
A legfontosabb tényező, amely az Alpok különböző részeinek éghajlatát alakítja, a domborzat. A déli hegyoldalak jóval melegebbek, több napsütésben részesülnek, mint az északiak. A hűvösebb északi területeket erdőségek fedik.
Az Alpokban az északnyugati lejtők sokkal több csapadékot kapnak, mint a hegyvonulatok közé zárt medencék vagy a keleti oldal hosszanti völgyei.
A hóhatár az északi oldalon 2400–2600 m-en húzódik, a délin kb. 2700–2900 m felett, a hegység belsejében 3000 m körül húzódik.
Az Alpok déli lejtőinek jellegzetes bukószele a főn. A hegységen átkelő légtömegek a túlsó oldalon száraz, fokozatosan felmelegedő szélként buknak alá a völgyek irányába, ami meggyorsíthatja a hóolvadást (ezért hófalónak is hívják), és lavinákat indíthat el.
ELHELYEZKEDÉSE
ALPOK, MATTERHORN
SVÁJC
STAUBBACH VÍZESÉS
RAJNA
COMÓI-TÓ
BODEN-TÓ
Triglav, Júlia-Alpok, Szlovénia
Az Olaszország és Svájc közti vízválasztó
NÖVÉNYZETE
A legfontosabb lombhullató fák (tölgy, bükk, kőris, juhar) határa, amely az e növények számára már túl hideg éghajlatú zónák kezdetét jelzi, az Alpokban sok tényezőtől függően különböző magasságokban található. Általában 1200 méteres tengerszint feletti magasság körül, de a déli hegyoldalakon 1500 méteren, sőt helyenként 1700 méteren is lehet.
A klímakülönbségeket jelző lombhullató zóna az emberi beavatkozás következtében sok helyütt megritkult, vagy akár teljesen eltűnt. Az ausztriai Alpok bükkerdein kívül a hegységben már alig találhatók az őshonos lombhullatókból álló erdők. Sok helyen, ahol valaha léteztek, erdei fenyővel és lucfenyővel helyettesítették őket, amelyek kevésbé sebezhetők a lombhullatók ellensége, a kecske által.
HAVASI TÖRPEFENYŐ
ROZSDÁS HAVASSZÉPE
SZÁRTALAN TÁRNICS
HAVASI GYOPÁR
HAVASI GOMBAFŰ
ALPESI KÖKÖRCSIN
GLECCSERBOGLÁRKA
TÖRPEKOSBOR
ÁLLATVILÁGA
HAVASI CSÓKA
HAVASI MORMOTA
HAVASI NYÚL
HAVASI SZÜRKEBEGY
GATYÁSKUVIK
SZIRTI SAS
SIKETFAJD
HAVASI CSÓKA
LAKOSSÁG
A legnagyobb alpesi városok: Grenoble (Franciaország) 156 659, Innsbruck (Ausztria) 118 000, Trento (Olaszország) 115 000 és Bolzano (Olaszország) 103 000 lakossal. A franciák szerint Grenoble az Alpok fővárosa (Capitale des Alpes), az osztrákok szerint Innsbruck (die Haupstadt der Alpen), míg az olaszok gyakran Torinót illetik ezzel a megnevezéssel, holott síkságon terül el.
GRENOBLE
INNSBRÜCH
TRENTO
BOLZANO
AZ ALPOK LEGMAGASABB PONTJA
Mont Blanc (4807 m)
A világ legmagasabb felvonója a "Aiguille du Midi cable car" a francia Chamonix város központjából indul. Az utazás két szakaszból áll. Az első megálló Plan de l’Aiguille 2300 méter tengerszint feletti magasságban van, a második állomás Aiguille du Midi 3842 méterrel a tengerszint felett. Aiguille du Midi a legközelebbi hely a Mont Blanchoz mászás nélkül. Itt már több terasz is a látogatók rendelkezésére áll, innen lenyűgöző kilátás nyílik a svájci, francia és olasz Alpokra.
ÉRDEKESSÉG AZ ALPOKRÓL...
VÉGE
ALPOK, AUSZTRIA
ALPOK, OLASZORSZÁG
ALPOK, NÉMETORSZÁG D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Alpok A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 18 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : 11. verzió M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 18 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 96 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |