D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : budapest_parkjai.jpg
C Í M 
F ő c í m : Budapest parkjai és legismertebb terei
B e s o r o l á s i   c í m : Budapest parkjai és legismertebb terei
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Rideg
U t ó n é v : Veronika
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2018-03-14
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2017-03-21
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Rideg Veronika
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Történelem, helytörténet
A l t é m a k ö r : Helytörténet, helyismeret
T é m a k ö r : Utazás, turizmus
A l t é m a k ö r : Magyarországi látnivalók
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : tér
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : park
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Budapest._14. kerület
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest._5. kerület
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest._2. kerület
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest._9. kerület
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Margita-sziget
G e o N a m e s I d : 3047966
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest._15. kerület
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Városliget (Budapest)
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest._21. kerület
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
T á r g y s z ó : Budapest._19. kerület
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Budapest Millenáris park Markusovszky tér A park kialakítását az tette lehetővé, hogy az elmúlt évtizedekben ezen a helyen álló, de elbontott épületek helyén zöldfelületet alakítottak ki. A beruházás hosszúra nyúlt, utolsó részletei csak 2012 őszére készültek el, szerencsére a többi részt már korábban használatba lehetett venni. Az Üllői út felé eső, forgalmasabb részen - ahol korábban autóparkoló volt - most, többek között, egy kutyafuttató került kialakításra. A zöldfelület fenntartásához öntöző hálózat épült ki és a park egy része díszburkolatot kapott. Besenyő park Budapest egyes kerületeiben, ahol nagyobb számban épültek lakótelepek, a zöldfelületek legnagyobb része -sokszor 90%- lakótelepi park, azaz a házak közötti zöld felület. Az újpalotai -15. kerületi - Besenyő park villamos végállomás, itt fordul meg a 62-as, a 62A és a 69-es villamos, így a park zöldfelületének nagyobb részét elfoglalja az a sínekből kerekített hurok, ami a járművek visszafordulását biztosítja. Szerencsére egy villamos végállomás nem annyira környezetellenes, mint mondjuk a buszoké, ahol nagy betonfelületek és olajfoltok uralják a helyet. Itt a sínek mellett (között) van lehetősége nőni a fűnek, fáknak, azaz a terület megadja a szemnek mindazt, amit egy park vizuálisan nyújtani képes. Kemal Atatürk park Kispesten, a Fő utca Üllői út végén kialakított közparkot a török köztársaság atyjáról, Mustafa Kemal Atatürkről nevezték el. Széchenyi tér A legnagyobb magyar, Széchenyi István nevét 2011-től viseli Pest egyik legjelentősebb tere. Előtte, hosszú évtizedekig Roosevelt tér volt a neve, de korábban viselte Ferenc József nevét is, miként hívták Lánchíd térnek, Kirakodó térnek, még előbb pedig Ács térnek. A tér kiemelt jelentőségét adja, hogy ide érkeznek a Lánchídon át Budáról érkezők. A híd megépítése jelentős hatással volt a tér sorsára, szerepére is, miként a Magyar Tudományos Akadémia székháza is, mely talán a legismertebb és legjelentősebb a teret körülvevő épületek közül, azonban az itt álló bérpaloták mind kiemelt szereplői a város történetének, akár a Gresham-palotát nézzük, akár a Belügyminisztérium épületét, vagy az egykor Spenót-házként elhíresült és napjainkra már átépített irodaházat, vagy a háborúban megsemmisült épületek helyén emelt két szálloda épületét vesszük. Az 1990-es évek második felében lett aktualitás ismét a Ganz-gyár elköltöztetésének, a szennyezett terület rehabilitációjának és az értékes területnek a hasznosítása. A megvalósításhoz végül a magyar államalapítás 1000 éves évfordulója nyújtott ideális keretet. Az ünnepségre készülve, 1999-ben jutott az eszébe a döntéshozóknak, hogy az ünnepségsorozat lebonyolítására ideális helyszín lehetne az egykori Ganz telephely. A fölöslegesnek ítélt, illetve nem használható épületeket 2000 augusztusa és szeptembere folyamán elbontották. Az átépítésnél fontos szempont volt, hogy ahol és amilyen formában lehetséges volt, megőrizzék az egykori funkcióra utaló részleteket, így a figyelmes látogató felfedezheti az erre utaló emlékeket. Végül lebontásra került a koncepcióba nem illő két magasépület, de megmaradt a Nagycsarnok, részben a Kiscsarnok, a Teátrumnak helyett adó egykori szerelőcsarnok, és a Fogadóépületként funkcionáló G épület. Épült egy mélygarázs és kialakítottak egy az épületeket összekötő és kiegészítő nagyszerű parkot, közepén egy halastóval. Csepel emblématikus tere, közlekedési központja, melynek története fontos része Csepel történetének is. A téren álló Kisboldogasszony templomot 1857 és 1862 között emelték. Szintén itt került elhelyezésre egy II. világháborús emlékmű és az '56-os emlékmű, melyet 2006-ban avattak fel. Azonban van egy igazi különlegesség a tér szobrai között, egy barokk kori Nepomuki Szent János szobor, melyet Pest (illetve a főváros) legrégebbi, ma is álló köztéri szobrának tartanak. Az 1721-ben készült szobor először a pesti városfal Kecskeméti kapujánál állt (a mai Kálvin térnél), ahonnan több, különböző áthelyezés után került a Szent Imre térre. Már önmagában ez az egy szobor is jó okot szolgáltat arra, hogy a város múltja iránt érdeklődők felkeressék Csepelt és ezen belül a Szent Imre teret is, mely látogatás arra is lehetőséget nyújt, hogy jobban megismerjék a városrész történetét. A Szent Imre tér klasszikus településközpontnak tekinthető, ahol megtalálhatóak voltak a legfontosabb középületek A szabályos derékszögben ide beérkező utak pedig arra mutatnak rá, hogy a tér kialakítása tervszerű telepítéssel jött létre. A téren átlós rendszerű úthálózat fut. Szent Imre tér Maga a Fő utca - nevéhez méltóan - jelentős hosszúságú, a Nagykőrösi úttól indulva ér el egészen az Üllői útig, ahol az új közpark kialakításra került. Nem ez az egyetlen park, amit a Fő utca érint, ugyanis keresztezi még a Templom teret, amelyen a Kispesti Nagyboldogasszony plébánia áll. A névadás nem várt diplomácia bonyodalmakat - tiltakozásokat - okozott, azonban a 19. kerület vezetése egyenlőre kitart a névadás mellett annak ellenére, hogy a nagy kapkodásban döntés született egy másik névadásról is, abban pedig Kispest isztambuli testvérkerületéről, Pendriknek nevezték el a parkot. A park avatásakor avatták fel a névadó mellszobrát is. parkjai és legismertebb terei Hősök tere Budapest legismertebb tere a kívülállók számára. A teret 1932-ben nevezték el "Hősök terének". Ekkor még virágágyások díszítették. 1937-ben kövezték le a 34. Eucharisztikus világkongresszus (1938) miatt. A második világháború alatt az emlékmű is bombatalálatot kapott, II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Mária Terézia szobra deréktól lefele megrongálódott, Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a feje behorpadt. Mára már teljes szépségében tárul a látogatók szeme elé. Margitsziget A Margitszigetet, a Főváros legnagyobb közkertjét, gyakran nevezik a "Duna gyöngyének", kiváló természeti adottságai, szép épületei, történeti emlékei; különleges kikapcsolódást, szórakozást, sportolást biztosító létesítményei miatt. Városliget Budapest egyik legnagyobb egybefüggő, és ma legjelentősebb zöldterületét a XVIII. században még Ökördűlőnek hívták. 1817-ben megindultak Nebbien vezetésével a parképítési munkák, amit elsősorban közadakozásból kívántak elkezdeni. József nádor 181 db gesztenyefát ajándékozott a Ligetnek. A fatelepítésekkel együtt nagyobb építkezéseket is végrehajtottak. 1755-ben elkezdték fűzfával betelepíteni ezt a mocsaras területet, de mivel nem kezelték, továbbra is elhanyagolt maradt. 1785-1794 között újból befásították, ekkortól Új Városerdőnek kezdték nevezni a területet. 1799-ben Batthyány Józsefnek adta a város haszonbérbe a Ligetet, és a bérleti jog a hercegprímás korai halála után öccsére, Tivadar grófra szállt, aki nem sok figyelmet szánt a Liget fejlesztésére. A város ezért 1805-ben visszavette a területet. 1813-ban a Szépítő Bizottság pályázatot írt ki a Liget rendezésére. Céljuk az volt, hogy Pestnek, világvároshoz méltóan, legyen szép kialakítású üdülő- és mulató kertje. Az első díjat Heinrich Nebbien (1778-1841) nyerte. A Szépítő Bizottság 1817-ben 300 arannyal díjazva elfogadta Nebbien tervét. A Liget építésének érdekében Nebbien felajánlotta a pályadíjat és a díjtalan művezetést. Készítette: Rideg Veronika Források: http://www.beszedesparkok.hu/budapest_parkjai/ https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91s%C3%B6k_tere
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Szent István park..
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Rottenbiller-park
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Csajkovszkij park
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 12
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 13
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 2 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna