D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : magyar_szinhaztortenet.jpg B é l y e g k é p : https://keptar.oszk.hu/061300/061311/magyar_szinhaztortenet_kiskep.jpg F ő c í m : A színházak története B e s o r o l á s i c í m : Színházak története S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Szalai U t ó n é v : Evelin I n v e r t á l a n d ó n é v : N S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Tóth U t ó n é v : Kata I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2018-03-22 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2015-04-14 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Szalai Evelin, Tóth Kata S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet A l t é m a k ö r : Színházművészet T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet A l t é m a k ö r : Film- és színháztörténet T á r g y s z ó : színháztörténet M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : színházművészet M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Pesti Német Színház (1812-1847) M i n ő s í t ő : intézmény T á r g y s z ó : Nemzeti Színház (Pest) M i n ő s í t ő : intézmény N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : A színházművészet az előadó-művészetek azon ága, amelynek keretében közönség előtt színjáték útján, beszéddel, mozdulatokkal, hanghatásokkal és látványelemekkel történeteket mutatnak be, gyakran más művészetek - zene- és táncművészet, illetve a vizuális művészetek - eszközeit is felhasználva.
Az első színházak egészen az ókori görögökig nyúlnak vissza. Ekkor még a női szerepeket is férfiak játszották, maszkban, aminek egyébként is fontos szerepe volt, mivel a nagy távolságok miatt enélkül nem lehetett volna jól látni a szereplők arcát. Főként drámát, tragédiát játszottak és főleg ünnepnapokon.
Mária Terézia idején már a német nyelvű színjátszás kezdődött, majd később is jóval fejlettebb volt a magyarokénál, ami részben azzal is magyarázható, hogy a magyar lakosság többsége német nyelvű volt. A magyar színészeknek nem volt állandó színházuk. Nagy nehézséget okozott a pénz hiánya is. A magyar színjátszás és a drámairodalom fellendítésére Bessenyei György színházi programot készített: írt drámai műveket, tragédiát és sikeres vígjátékot (A filozófus, 1777). Csokonai is alkotott komédiákat, melyeket diákjaival adatott elő.
A felvilágosodás korát megelőzően, a 18. században, hazánkban hivatalos színjátszás nem létezett, ezért a drámaírás is elmaradott volt: a színi előadásokat műkedvelők és diákok adták elő. A 16. században léteztek liturgikus drámák (betlehemezés, Passió), melyek elsősorban párbeszédes szövegek voltak. A 17. századból latin és magyar nyelvű iskoladrámák maradtak fenn, melyeket katolikus szerzetes tanárok és református iskolamesterek írtak diákjaik számára, akik ezeket elő is adták. Műfajuk a moralitás és az allegória. A reformáció elején a hitvitázó drámák terjedtek el.
1815-től a magyar színészetnek vidéki városok (Kassa, Miskolc, Kolozsvár, Székesfehérvár) adtak otthont. 1837-ben megnyílt - előbb Pesti Magyar Színház néven - a Nemzeti Színház Budapesten, így a magyar színészet a fővárosban végleges otthonra talált.
A drámában mint alap műfajban a szöveg a meghatározó, akár írott vagy helyben kitalált formában. A zenés színház a zenei eszközöket, dalokat, táncot és párbeszédet ötvözi. A színház ennek megfelelően több különböző műfajt foglal magában, úgy is, mint opera, balett, kabaré, táncjáték, némajáték, performansz stb.
Különösen régi hagyományokra nyúlik vissza a politikai színház, amely a közönség számára az éppen aktuális társadalmi ismereteket, tanulságokat mutatja be befolyásolási céllal.
Különböző vallások egyedi hittani és lélektani színjátékokat hoztak létre, így jöttek létre a keresztény kultúrában a passiókés a misztériumjátékok, de ilyen eredetű például a buddhista no-színház is.
A színházak története
Az első színtársulat 1790-ben Budán alakult meg Kelemen László vezetésével. Főleg Pesten lakó diákok látogatták a színházat, de a Martinovics-féle mozgalom leleplezése után a társulat 1796-ban feloszlott. A második magyar színésztársaság, neves színészekkel, 1807-15-ig játszott a fővárosban. Hetenként kétszer játszottak kevés számú közönségnek, de minden alkalommal új darabot kellett előadniuk. A bemutatott darabot részben német színházaktól kölcsönözték. A műveket a színészek, a pesti egyetemi ifjúság (jogászhallgatók) maguk fordították át.
Készítette: Szalai Evelin és Tóth Kata
A színjátszás számos nagy színészt és rendezőt adott Magyarországnak.
Pesti Német Színház
Pesti Magyar Színház
Mindkét intézmény nagy szerepet játszott a 19. századi Magyarország szellemi ébredésében, a sokáig kétnyelvű főváros kulturális szerepének megerősödésében és társas életének kibontakoztatásában. Épületeik Pest akkor formálódó klasszicista városképének hangsúlyos elemei voltak. Mára nyomuk sem maradt, helyükön ezredfordulós ízlésű üveg-fém épületek magasodnak.
A színház ebben az épületben 35 évig működött. 1847. február 2-án, az utólag szerelt fűtés hibája miatt, leégett. A helyreállítás után még néhány hónapot játszottak, végül 1849-ben végleg lebontották.
A Pesti Magyar Színház (a Nemzeti Színház elődjeként), 175 évvel ezelőtt, 1837-ben nyílt meg a Múzeum körút és a Kerepesi, mai Rákóczi út sarkán.
Egy magyar nyelvű kőszínház alapításának terve azonban már jóval korábban, az 1800-as évek elejétől érlelődött, míg végül Földváry Gábor Pest vármegye alispánja és a megye közönsége karolta fel az ügyet és teremtette meg az alapítás anyagi feltételeit. A színház alapkövét, a Grassalkovich Antal által adományozott telken, 1835-ben rakták le. Az egyemeletes, klasszicista stílusú színházépület, melyet Zitterbarth Mátyás tervezett, végül 1837. augusztus 22-én nyitotta meg kapuit a közönség előtt.
A Pesti Magyar Színház első igazgatója Bajza József volt. A teátrum, amely drámát és operát egyaránt játszott, a kor legnevesebb színészeit és zeneszerzőit szerződtette. D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Vinzenz, Reim: A pesti Német Színház épülete K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Landerer Lajos: A Pesti Magyar (később Nemzeti) Színház épülete K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Molnár Erika: A magyar színjátszás története A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 14 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 15 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 2 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : tömörítetlen A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |