D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : magyar_szinhaztortenet.jpg
C Í M 
F ő c í m : A színházak története
B e s o r o l á s i   c í m : Színházak története
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Szalai
U t ó n é v : Evelin
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Tóth
U t ó n é v : Kata
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2018-03-22
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2015-04-14
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Szalai Evelin, Tóth Kata
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Színházművészet
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Film- és színháztörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : színháztörténet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : színházművészet
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Pesti Német Színház (1812-1847)
M i n ő s í t ő : intézmény
T á r g y s z ó : Nemzeti Színház (Pest)
M i n ő s í t ő : intézmény
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : A színházművészet az előadó-művészetek azon ága, amelynek keretében közönség előtt színjáték útján, beszéddel, mozdulatokkal, hanghatásokkal és látványelemekkel történeteket mutatnak be, gyakran más művészetek - zene- és táncművészet, illetve a vizuális művészetek - eszközeit is felhasználva. Az első színházak egészen az ókori görögökig nyúlnak vissza. Ekkor még a női szerepeket is férfiak játszották, maszkban, aminek egyébként is fontos szerepe volt, mivel a nagy távolságok miatt enélkül nem lehetett volna jól látni a szereplők arcát. Főként drámát, tragédiát játszottak és főleg ünnepnapokon. Mária Terézia idején már a német nyelvű színjátszás kezdődött, majd később is jóval fejlettebb volt a magyarokénál, ami részben azzal is magyarázható, hogy a magyar lakosság többsége német nyelvű volt. A magyar színészeknek nem volt állandó színházuk. Nagy nehézséget okozott a pénz hiánya is. A magyar színjátszás és a drámairodalom fellendítésére Bessenyei György színházi programot készített: írt drámai műveket, tragédiát és sikeres vígjátékot (A filozófus, 1777). Csokonai is alkotott komédiákat, melyeket diákjaival adatott elő. A felvilágosodás korát megelőzően, a 18. században, hazánkban hivatalos színjátszás nem létezett, ezért a drámaírás is elmaradott volt: a színi előadásokat műkedvelők és diákok adták elő. A 16. században léteztek liturgikus drámák (betlehemezés, Passió), melyek elsősorban párbeszédes szövegek voltak. A 17. századból latin és magyar nyelvű iskoladrámák maradtak fenn, melyeket katolikus szerzetes tanárok és református iskolamesterek írtak diákjaik számára, akik ezeket elő is adták. Műfajuk a moralitás és az allegória. A reformáció elején a hitvitázó drámák terjedtek el. 1815-től a magyar színészetnek vidéki városok (Kassa, Miskolc, Kolozsvár, Székesfehérvár) adtak otthont. 1837-ben megnyílt - előbb Pesti Magyar Színház néven - a Nemzeti Színház Budapesten, így a magyar színészet a fővárosban végleges otthonra talált. A drámában mint alap műfajban a szöveg a meghatározó, akár írott vagy helyben kitalált formában. A zenés színház a zenei eszközöket, dalokat, táncot és párbeszédet ötvözi. A színház ennek megfelelően több különböző műfajt foglal magában, úgy is, mint opera, balett, kabaré, táncjáték, némajáték, performansz stb. Különösen régi hagyományokra nyúlik vissza a politikai színház, amely a közönség számára az éppen aktuális társadalmi ismereteket, tanulságokat mutatja be befolyásolási céllal. Különböző vallások egyedi hittani és lélektani színjátékokat hoztak létre, így jöttek létre a keresztény kultúrában a passiókés a misztériumjátékok, de ilyen eredetű például a buddhista no-színház is. A színházak története Az első színtársulat 1790-ben Budán alakult meg Kelemen László vezetésével. Főleg Pesten lakó diákok látogatták a színházat, de a Martinovics-féle mozgalom leleplezése után a társulat 1796-ban feloszlott. A második magyar színésztársaság, neves színészekkel, 1807-15-ig játszott a fővárosban. Hetenként kétszer játszottak kevés számú közönségnek, de minden alkalommal új darabot kellett előadniuk. A bemutatott darabot részben német színházaktól kölcsönözték. A műveket a színészek, a pesti egyetemi ifjúság (jogászhallgatók) maguk fordították át. Készítette: Szalai Evelin és Tóth Kata A színjátszás számos nagy színészt és rendezőt adott Magyarországnak. Pesti Német Színház Pesti Magyar Színház Mindkét intézmény nagy szerepet játszott a 19. századi Magyarország szellemi ébredésében, a sokáig kétnyelvű főváros kulturális szerepének megerősödésében és társas életének kibontakoztatásában. Épületeik Pest akkor formálódó klasszicista városképének hangsúlyos elemei voltak. Mára nyomuk sem maradt, helyükön ezredfordulós ízlésű üveg-fém épületek magasodnak. A színház ebben az épületben 35 évig működött. 1847. február 2-án, az utólag szerelt fűtés hibája miatt, leégett. A helyreállítás után még néhány hónapot játszottak, végül 1849-ben végleg lebontották. A Pesti Magyar Színház (a Nemzeti Színház elődjeként), 175 évvel ezelőtt, 1837-ben nyílt meg a Múzeum körút és a Kerepesi, mai Rákóczi út sarkán. Egy magyar nyelvű kőszínház alapításának terve azonban már jóval korábban, az 1800-as évek elejétől érlelődött, míg végül Földváry Gábor Pest vármegye alispánja és a megye közönsége karolta fel az ügyet és teremtette meg az alapítás anyagi feltételeit. A színház alapkövét, a Grassalkovich Antal által adományozott telken, 1835-ben rakták le. Az egyemeletes, klasszicista stílusú színházépület, melyet Zitterbarth Mátyás tervezett, végül 1837. augusztus 22-én nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A Pesti Magyar Színház első igazgatója Bajza József volt. A teátrum, amely drámát és operát egyaránt játszott, a kor legnevesebb színészeit és zeneszerzőit szerződtette.
D o k u m e n t u m   n y e l v e : magyar
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Vinzenz, Reim: A pesti Német Színház épülete
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Landerer Lajos: A Pesti Magyar (később Nemzeti) Színház épülete
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Molnár Erika: A magyar színjátszás története
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 14
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 15
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 2 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna