D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : aprovad_0035.jpg
C Í M 
F ő c í m : A rövidszőrű német vizsla
B e s o r o l á s i   c í m : Rövidszőrű német vizsla
A L K O T Ó 
S z e r e p : grafikus
B e s o r o l á s i   n é v : Vollrath
U t ó n é v : Otto
I n v e r t á l a n d ó   n é v : I
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1856-1912
V I A F I d : 232758056
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2014-12-08
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2014-07-14
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Az apróvad vadászata
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Az apróvad vadászata
S z e r z ő : Diezel, Carl Emil
M e g j e l e n é s : Budapest : Athenaeum, [1910]
T í p u s : szakkönyv
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Mezőgazdaság, élelmiszeripar
A l t é m a k ö r : Erdészet, vadászat, halászat
T é m a k ö r : Biológia, etológia
A l t é m a k ö r : Állattan
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : vadászkutya
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vizsla
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vadászállat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : vadászat
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : állatkép
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : rét
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : kutya
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Rövidszőrű német vizsla
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : "A rövidszőrű német vizsla jelenleg az egész világon az egyik legismertebb vadászkutya. Különösen az Egyesült Államokban népszerű. A német vizsláknak az évek folyamán négy változata alakult ki: a rövidszőrű, a drótszőrű, a hosszúszőrű és a szálkásszőrű német vizsla.
A fajta kifejlesztése az 1860-tól 1880-ig terjedő időszakban kezdődött. A nehézkes, durva és lassú ónémet vizslából nemesítették ki. Az itt-ott előforduló, porosz vizslának is nevezett, feketés vagy tiszta fekete visszaütés a fajta kitenyésztéséhez sorozatosan felhasznált pointer elődökre. A németek egy mindenes vadászkutyát akartak kialakítani. A rövidszőrű német vizsla eredetéről igen sok elképzelés alakult ki. Egyesek az olasz vizslát tartják ősének, mások a ma már kiveszett belga vadászkutyát. Legvalószínűbb azonban, hogy a régi spanyol vizsla az őse, mint annyi más vadászkutyának. A 16-18. század német vadászkutyája nagyon eltért a mai típustól. Nyugodt, nehézkes, tipikusan "hidegvérű" állat volt. Ez a típus azonban a múlt század megváltozott viszonyai között már nem vált be. A legnagyobb előrehaladást azonban a jelek szerint az jelentette, mikor spanyol vizslákat kereszteztek Szent Hubertusz kutyákkal. Ennek a keresztezéseknek az volt a fő célja, hogy a kialakítandó kutya jó csapázó legyen. Az egyik legnagyobb tenyésztő a Hannover-házból való Solms Bauenfels Albrecht herceg volt. 1870 táján ő tette azt a kijelentést, hogy a formának követnie kell a funkciót. A tenyésztők egyre inkább a könnyebb, mozgékonyabb egyedeket kedvelték, ezért a fajta gyorsaságának növelésére, a jobb szimat eléréséhez, valamint az elegánsabb külső kialakítására, pointer vérét is felhasználták. Így a század végére kialakult az ónémet vizslából a könnyebb, de szívósabb, rövidszőrű német vizsla, mely egyesíti magában a mezei és erdei munkára egyaránt alkalmas mindenes vizsla követelményeit. Temperamentuma és vadászstílusa a legmesszebbmenőkig megfelel a német vadászfelfogásnak, könnyen idomítható és a vasfegyelemre alapozott német idomítási módszert is jól bírja.
Összbenyomásában a német rövidszőrű vizsla erőteljes, intelligens vadászkutya, élénk, de nem ideges vérmérséklettel. Közepes nagyságú, elegáns, térölelő mozgású, végtagjai izmosak, jól kötöttek. A kanok marmagassága 62-66 cm erős szikár, a szukák valamivel alacsonyabbak 58-63 cm. A testsúly 22-30 kg. Farkát kurtítják."
Forrás: Wikipédia : Rövidszőrű német vizsla
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Carl Emil Diezel : Az apróvad vadászata
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Wikipédia : Rövidszőrű német vizsla
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : A rövidszőrű német vizsla
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1500x643 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 300 DPI
S z í n : szürke
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Fecz Ágnes