https://dka.oszk.hu/001800/001886 ozd_kohok1.jpg https://dka.oszk.hu/001800/001886/ozd_kohok1_kiskep.jpg Ózd Ózd Kohók alcím digitalizálta II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Miskolc Magyarország II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Miskolc Magyarország felvéve 2008-01-07 2008-01-07 digitalizálva 2004 0000-00-00 képeslap Észak-Magyarországi képeslapok Ózd [S.l.] : [s.n.], [ante 1945] fekete-fehér fotó II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény képeslap Szülőföldünk, Észak-Magyarország régi képeslapokon http://www.rfmlib.hu/digitkonyvtar/dok/kepeslap/index.htm Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret vasgyár tárgyszó/kulcsszó iparvállalat tárgyszó/kulcsszó kohó tárgyszó/kulcsszó fénykép műfaj Ózd földrajzi hely Borsod vármegye földrajzi hely Kohók. Ózd a megye nyugati részén, a szlovák-magyar határ közelében terül el. A települést és közvetlen környékét természeti adottságai már korán alkalmassá tették a letelepedésre, így a táj már az őskorban is lakott volt, mint ezt régészeti leletek sokasága bizonyítja. A legrégebbi leletek az újkőkorból származnak. Az ún. péceli kultúra népe is letelepedett itt. Szórványos emlékek vannak a bronzkorból és a korai vaskorból is, valamint a szkíta és a kelta korból. A római kor idején kelta és germán népcsoportok laktak a területen. Mint Árpád-kori települést, először a XIII. században említik. Az 1272-ben keltezett oklevél tanúsága szerint "Ovzd" Detricus ispán fiának, Miklósnak a birtokában volt. A XV. század második felétől a XVII. század első feléig Ózd legfőbb birtokos családja a Csernelyi volt. A török hódoltság és a kuruc kor harcai megtizedelték a lakosságot. Az addig jelentéktelen, kicsiny falu 1770-ben indult igazán fejlődésnek, amikor a Sturman család megjelent a településen, s nagy változást hozott Ózd életébe. Az ózdi vasgyár létrejötte a reformkor eredménye. Rimaszombaton 1845-ben alakult meg a Gömöri Vasművelő Egyesület, és a létesítendő gyár telephelyéül Ózdot választották. A gyár építése 1846-ban kezdődött Rombauer Tivadar műszaki igazgató tervei alapján. Ekkor mintegy 200 dolgozója volt a gyárnak. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc visszavetette a termelést. 1852-ben indult meg a hengerelt áru gyártása, s abban az évben alakult meg a Rimamurányi Vasművelő Egyesület. Újabb fejlesztések váltak lehetővé. Az 1867-es kiegyezés után meginduló vasútépítések hatására Ózd növelte a forrasztott sínek termelését. 1872-73-ban épült meg a Bánréve-Ózd-Borsodnádasd keskeny nyomtávú iparvasút. 1881-ben jött létre a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság. A gyár legnagyobb átépítése az 1890-es években kezdődött el a Siemens-Martin-kemencék üzembe helyezésével. Az 1910-es évekre készült el a finomhengermű, amely akkor Közép-Európa egyik legkorszerűbb üzemének számított. A gyár akkor nyerte el mindmáig jellemző külső arculatát. A kohászat múltját a Városi Múzeum mutatja be. Borsod vm. Ózd : Gyártelep a kolóniával http://dka.oszk.hu/001800/001884 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1104x704 300 szürke 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella ellenőrzés Simon Jennifer