http://dka.oszk.hu/019600/019684 kerepesi_medgyaszay.jpg http://dka.oszk.hu/019600/019684/kerepesi_medgyaszay_kiskep.jpg Medgyaszay Vilma Medgyaszay Vilma fényképész Varga József N szobrász Kunvári Lilla N felvéve 2010-10-11 2010-10-11 fénykép szobor Varga József fotói Kerepesi temető Dr. Varga József honlapja http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ajanlat.html Az alkotótól. Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet Család, társas kapcsolatok Halál Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet Medgyaszay Vilma (1885-1972) személynév síremlék tárgyszó/kulcsszó temető tárgyszó/kulcsszó sírfelirat műfaj szobor műfaj Magyarország földrajzi hely Budapest földrajzi hely Kerepesi temető: 34/1-1-35 [szobrász: Kunvári Lilla] Medgyaszay Vilma színésznő, Kossuth-díjas (1958), kiváló művész (1954). Horváth Henrik műfordító felesége. Színészcsaládból származott, anyja operaénekesnő, egyik oldalági rokona Megyeri Károly, a reformkor híres színésze volt. A Vígszínház színiiskolája után 1903-ban a Budai Színkörben mutatkozott be, országos hírűvé a János vitéz Iluskájával vált a Király Színházban (1904). 1907-től mint a Modern Színpad kabaré tagja találta meg igazi műfaját, a sanzont. 1909-ben visszatért a Király Színházba. A Modern Színpad vezetője volt 1913-tól 1917-ig. Majd Medgyaszay Színpad néven önálló színházat alapított (1918), de ez rövid idő múlva megszűnt. 1920-ban Berlinben énekesként nagy sikert aratott. 1924-ben a Teréz körúti Színpad vendége volt. 1927. szept.-től az Andrássy úti Színházban játszott, s önálló Bartók-Kodály-estet hirdetett, 1929-ben a His Master's Voice Bartók, Kodály és Lajtha László népdalfeldolgozásainak hanglemezfelvételén működött közre. A Magyar Színházban és a Vígszínházban számos darabban kapott szerepet. A Zeneakadémia irodalmi estjeinek állandó közreműködője volt. 1945-től 1948-ig vezetése alatt álló újabb színház viselte a nevét. 1953-ig a budapesti Vígszínház tagja, utolsó nagy szerepe Tschöll mama (Schubert-Berthé: Három a kislány). 1953-ban a Vidám Színpadhoz szerződött. 1955-ben ment nyugdíjba. Legnagyobb költőink megzenésített verseinek tolmácsolójaként szerzett érdemeket. Neki írta Babits M. a Gáláns ünnepség c. versét. Bartók Béla és Kodály Zoltán dalainak egyik első népszerűsítője volt. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Pálmay Ilka http://dka.oszk.hu/019600/019646 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1200x1600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn