<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/025000/025006</URLOfDoc> 
	<Filename>Misgurnus_fossilis.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/025000/025006/Misgurnus_fossilis_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Misgurnus fossilis [Réti csík]</MainTitle>
	<UniformTitle>Misgurnus fossilis [Réti csík]</UniformTitle>
</DKAtitle>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2011-06-08</PdateChar>
        <Pdate>2011-06-08</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>kibocsátva</Pevent>
        <PdateChar>2007-01-23</PdateChar>
        <Pdate>2007-01-23</Pdate>
        <PdateNote>A Wikipédiába való feltöltés dátuma.</PdateNote>
</date>
<date>
        <Pevent>létrehozva</Pevent>
        <PdateChar>2005-07-01</PdateChar>
        <Pdate>2005-07-01</Pdate>
        <PdateNote>A kép készítésének időpontja.</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Állatvilág</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Wikipédia</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Wikipédia</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Misgurnus_fossilis.jpg&filetimestamp=20070204202945</URLOfSource>
</source>
<rights>
        <CCCode>Attribution 3.0</CCCode>
</rights>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Állattan</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>állatkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vízi állat</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>pontyalakú</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>csík hal</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Magyarország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Description>A réti csík (Misgurnus fossilis) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó faj.

A nagy folyószabályozások és a mocsarak lecsapolása miatt megfogyatkozott a Magyarországon található állománya, és ez miatt védelmet élvez a faj. Korábban tömegesen fordult elő, fontos böjti tápláléknak számított és horgászatát a csíkászatot, a 19. századig, mint a halászat külön ágazatát tartották számon.

A német sporthorgász szövetség és az osztrák testvérszervezet kuratóriuma 1987-ben kiválasztotta, mint az év hala, hogy ezzel is ráirányítsa a fajra a természetvédők figyelmét. Nevezik még réticsíknak, csíknak és halcsíknak. A színváltozatai miatt megkülönböztetésképpen használt elnevezései a barnacsík, a csíkdáma és a csíkkirály. Európa és Ázsia különböző részein honos. Európa északi és keleti részében szinte mindenütt előfordul, megtalálható az Alpoktól északra, egészen Maasig kelet felé a Néva vízrendszerében a Ladoga-tó, a Fekete-tenger északi medencéjének folyóiban a Dunában kelet felé a Kubányban, a Kaszpi-medence folyóiban a Volga és az Ural vízgyűjtő rendszerében elsősorban az iszapos fenekű tavak és folyók lakójaként. Nem őshonos az Egyesült Királyság, Skandinávia és az Appenninek folyóiban az Ibériai-félszigeten, a Krímben, az Adriai-tenger és az Égei-tenger vízgyűjtő rendszerében. Hasonló fajok a csíkfélék tagjai és felületes szemlélő összetévesztheti még az fiatal angolnával, de az nyúlánkabb és a hasúszói hiányoznak. A közeli rokon kövi csík oldalát foltok tarkítják, míg a réti csíkon hosszanti csíkok láthatók ezért jól megkülönböztethetőek egymástól. A vágó csík és a kőfúró csík feje és teste lapított és a szemük hátrafelé áll, valamint felmereszthető a csonttüskéjük. Nagyságát tekintve 15-35 centiméteresre nő meg és súlya 80-150 gramm között mozog. Kisméretű száját 10 bajusz köríti, 4 a felső és 6 az alsó ajakán. A kígyószerűnek tűnő halat a fenéken bajuszszálai segítik az érzékelésben. Teste hengeres, nagyon izmos, nyákos és apró pikkelyek borítják, melyek alig fedik egymást. A szemei testméretéhez viszonyítva nagyon aprónak tűnnek. Hasa sárga, háta barna és oldalán a szemétől a farokúszóig jellegzetes sötétbarna csíkok húzódnak. Éjjel aktív hal napközben az iszapban rejtőzik el. Étrendjét tekintve rovarokat, férgeket és ízeltlábúakat keresgél az iszapban, valamint a vízben lévő növényi törmelékeket is elfogyasztja. Nagyon szívós és igénytelen hal a telet az iszapba rejtőzve tölti el. A víz időleges kiszáradását is el tudja viselni. Élőhelye az árterek, mocsarak, lápok iszapos fenekű helyei, de megtalálható a folyóvizek lassú folyású, iszapos szakaszain is. Élőhelyspecifikus faj, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos élőhelytípushoz alkalmazkodott és ettől a környezettől nem tud elszakadni. Az élőhelyének változásakor nem tudja követni a változásokat és ez miatt eltűnik a faj az adott területről. Szürkületkor kezd aktív lenni és a faj jellegzetessége, hogy kisegítő légzőszerve segítségével béllégzésre képes. Amikor kevés a vízben az oxigén felúszik a felszínre, és ott levegőt szippant, amelyet vérerekkel dúsan átszőtt belébe présel, majd az elhasznált levegőt a végbelén át engedi ki. Zivatar előtt gyakran használ légköri oxigént, mivel ilyenkor az emelkedő hőmérséklet és a süllyedő légnyomás miatt csökken a víz oxigéntartalma. Régebben ezen tulajdonsága miatt a csíkászok élő barométernek tartották, mert az időjárás változását nyugtalan mozgásukkal előre tudták jelezni. A réti csík szaporodása szezonális, áprilistól júliusig tart, ivartermékeit jellegzetes táncot követően lövelli ki. A nőstény nagyobb és teltebb testű, mint a hím és ivarérettségüket 2-3 éves korukra érik el. Az ivarérett példányok párosan ívnak a sekély, vízinövényekkel dúsan benőtt vízterületeken, ahol az ikrás egyed 2-3 részletben rakja le 1,7-1,9 mm átmérőjű és 10-150 ezer darabot számláló ikráját. A lerakott ikráiból 16-20 ° C-os vízben 5-10 nap alatt kifejlődnek a 4-5 mm hosszú lárvák, melyek ezután gyorsan növekednek. A lárváknak külső kopoltyúbojtjai vannak melyek, mint kisegítő légzőszervek lehetővé teszik, hogy akár szegényes oxigénviszonyok között is képesek fejlődni. Magyarországon védett, eszmei értéke 2000 Ft. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. 
(Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>AS: Leuciscus leuciscus [Nyúldomolykó]</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/024900/024989</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>800x289</MaxImageSize>
        <FinestResolution>96</FinestResolution>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Kekk Adrienn</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>