<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/038200/038284</URLOfDoc> 
	<Filename>1898_Oldal_058_a.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/038200/038284/1898_Oldal_058_a_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Az éneklő dervisek</MainTitle>
	<UniformTitle>Éneklő dervisek</UniformTitle>
</DKAtitle>
<other_title>
	<OtherTitle>Verescsagin festményeiből</OtherTitle> 
	<TitleRefinement>alcím</TitleRefinement>
</other_title>
<creator> 
	<RoleOfCreator>festő</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Verescsagin</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>Vaszilij Vasziljevics</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>I</CreatorInvert>
        <CreatorYears>1842-1904</CreatorYears>
</creator>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>Arcanum Adatbázis Kft.</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2012-09-17</PdateChar>
        <Pdate>2012-09-17</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>digitalizálva</Pevent>
        <PdateChar>2008-09-01</PdateChar>
        <Pdate>2008-09-01</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>festmény</NameOfType>
        <NameOfType>újságrészlet</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Vasárnapi Ujság</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Vasárnapi Ujság</OriginalTitle>
        <OriginalAttendance>45. évf. 7. sz. (1898. február 13.)</OriginalAttendance>
        <Technology>fekete-fehér fotó</Technology>
        <OriginalType>hetilap</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK EPA</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://epa.oszk.hu/00000/00030/02296/pdf/</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Művészettörténet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Festészet, grafika</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>festmény</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>reprodukció</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>életkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>csoportkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>szerzetes</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>viselet</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Türkmenisztán</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>19. sz.</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Az éneklő dervisek.
Verescsagin festményeiből.</Caption>
        <Description>Verescsagin.
...ereje akkor sem kisebb, mikor a kelet káprázatos szinpompáját kell megérzékítenie. Ezekből a napfényes, szines képeiből is bemutatunk egy párt. Nemcsak a szinek nagy mesterét lehet bennük csodálni kiváló néprajzi érzék és mély lélekismeret kölcsönöznek ezeknek magasabb művészi értéket. A "Győzelmi ünnep Turkesztánban" igazán jellemző kép a Kelet és félvad népeinek életéből. Tatárok és turkománok tűnnek itt föl, vegyesen, a turbán mellett a bozontos báránybőr süveg, a teve mellett a délczeg ló és nagy fülű öszvér. S a fényes mór stilű épület előtt magas póznákra tűzött megölt gyaurok fejei beszélnek arról, hogy a műveltség még nem tudta egészen eltüntetni a barbárság kegyetlenségeit. A muzulmánok előtt szónokló mollah még mindig harczra lelkesíti az igazhivőket s büszkén mutat a feltűzött fejekre.
Hasonlóan élénk kép az is, a mely az "éneklő dervisek"-et ábrázolja. Most még nyugodtan énekelnek, de arczukon már is mutatkozik az a neki hevűlt állapot, mely aztán az áhitat buzgóságában tánczra, ugrálásra és gyors forgásra fogja késztetni őket. Pompás életkép a "Kirgiz főúri vadász" is, a mint sólymát szemléli, s a "Turkesztáni politikusok"-at is olyan művész szeme figyelte meg, a ki a Kelet népének lelkébe lát. Mohammedán megnyugvással politizálnak ezek az emberek. Látszik, hogy érdekli őket a dolog, a miről szó van, de csak úgy fatalista módra. Finom lélekmegfigyelésnek sikerült alkotása.
Mindezek a képek azonban régebbi termékei a Verescsagin fáradhatatlan ecsetének. Hogy ismételten szólunk felőlük, ez azért történik, mert a műcsarnokban nem sokára megnyíló új kiállítás megértésére és élvezésére nézve alkalmasnak látszik a művész egyéniségének főbb sajátságait megjelölni. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. február 13.)</Description>
</description>
<description>
        <Description>A dervis szó a köztudatban a muzulmán szúfi testvériség (tarika) képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet élnek.

A szó a perzsa Darwish szóból ered, melynek jelentése "ajtóban álló", "vallásos koldus".

A dervisrendek már elég korán, a 12. században kialakultak az iszlámban, annak ellenére, hogy az iszlám elutasítja a szerzetesi életet. A szúfi derviseket tisztelik tudásuk, bölcsességük, költészetük (Gül Baba), felvilágosultságuk vagy éppen szellemességük miatt. Nagy részük vándorló volt, akik a muzulmánok által lakott világ minden részét bejárták, s általában koldulásból éltek. Különböző titkos missziók és megmozdulások tevékeny résztvevői voltak, s erősen befolyásolták az Oszmán Birodalom köznépének hangulatát.

A dervisek misztikus kapcsolatban állnak Allahhal, imádkozással, meditációval, tánccal kerülnek közelebb hozzá. A leghíresebbek a kerengő dervisek, azaz a mevlevik, Mevlana követői a törökországi Konya városából. ... (Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Wikipédia: Vaszilij Vasziljevics Verescsagin</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://hu.wikipedia.org/wiki/Vaszilij_Vasziljevics_Verescsagin</URLOfRelation>
</relation>
<relation>
        <NameOfRelation>Wikipédia: Dervis</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://hu.wikipedia.org/wiki/Dervis</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1055x1608</MaxImageSize>
        <FinestResolution>200</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>erősen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Laskay Gabriella</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>