https://dka.oszk.hu/038900/038962 1898_Oldal_193_l.jpg https://dka.oszk.hu/038900/038962/1898_Oldal_193_l_kiskep.jpg Gróf Teleki Blanka Gróf Teleki Blanka Az Uniót kimondó 1848-iki országgyűlésen jelen volt hölgyek alcím digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2012-12-22 2012-12-22 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 grafika arckép újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 45. évf. 22. sz. (1898. május 29.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02311/pdf/ Történelem, helytörténet Magyar történelem 1791-1867 Történelem, helytörténet Genealógia, családtörténet Pedagógia, nevelés Pedagógia általában portré műfaj nő tárgyszó/kulcsszó nők a társadalomban tárgyszó/kulcsszó nemesség tárgyszó/kulcsszó Teleki Blanka (1806-1862) személynév nőmozgalom tárgyszó/kulcsszó emancipáció tárgyszó/kulcsszó 19. század időszak Gróf Teleki Blanka. Az Uniót kimondó 1848-iki országgyűlésen jelen volt hölgyek. - Egykorú képek után. A mohácsi vész szomorú következményei elszakították a magyar koronától s külön országgá tették az ország délkeleti részét, Erdélyt, mely hadászatilag is igen fontos rész, a honfoglalás óta mindig együvé tartozott az anyaországgal. Ez az elszakadás csak politikai természetű volt. Szívben, lélekben a külön állás hosszú idején is egy életet élt Erdély Magyarországgal, melyhez visszavágyni soha sem szűnt meg. ... Csak az idők viszontagságainak tulajdonítható, hogy az újra egyesülésnek 1848-ig kellett késnie. Ekkor végre leomolhattak az "egy nemzet két hazája" közti határfalak, habár a teljes egygyéolvadás a közbejött viharos események miatt csak két évtized múlva valósulhatott meg. Az első magyar felelős minisztérium által V. Ferdinánd király beleegyezésével előkészített egyesülést az e végre összegyűlt utolsó erdélyi országgyűlés 1848 május 30-án mondotta ki, még pedig egyhangúlag, mindamellett, hogy megelőzőleg a szászok és oláhok sok akadályt gördítettek az unió elé. ... ... Erdélyi honleányok. Könyvek, hirlapok, emlékiratok egyaránt hirdetik a magyar férfiak hazafias érdemeit, de keveset beszélnek azokról a. magyar asszonyokról a kik honleányi szereplésükkel szintén kiérdemelték a nemzet tiszteletét, szeretetét és háláját. Főként Erdélyben a nemzeti eszmékért lelkesülő nőknek nagy részök van abban, hogy a magyarság a lefolyt utóbbi félszázad alatt csorbítatlanúl meg tudta tartani nemzeti jellegét. E honleányok közt első sorban álltak azok a hölgyek, a kiknek arczképeit az Unió országgyűlési képén fogjuk látni; velök nemcsak az országgyűlési teremben találkozunk, de mindenütt, a hol a nemzeti eszméért küzdeni, érte lelkesülni, olykor szenvedni is kell. Még mielőtt az erdélyi országgyűlés kimondotta volna az Uniót, találkozunk már e derék asszonyokkal az 1848-iki márcziusi napokban. Mig a fiatalság háromszinű zászlókat lobogtatva, eget rázó kiáltással: "Unió vagy halál" - tüntetett Kolozsvár utczáin, addig az asszonyok az ablakokból, az erkélyekről "Unió" felirású háromszinű jelvényeket szórtak a nép közé és szóval is buzdították, lelkesítették a tömeget a tüntetésre. Nehány nap múlva ugyanezen úrinők az országgyűlési teremben tüntettek az Unió mellett, és később úgy a szabadságharcz alatt, mint a nemzet elnyomatása idejében a magyar nemzeti eszmét ápolták, védelmezték. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 29.) Széki gróf Teleki Blanka (Kővárhosszúfalu, 1806. július 5. - Párizs, 1862. október 23.) a magyar nőnevelés egyik úttörője, a nők művelődési egyenjogúságának híve. Erdélyi arisztokrata családban, Nagybánya közelében született. Édesapja Teleki Imre (1782-1848), édesanyja pedig Brunszvik Karolina (1782-1843), aki az első magyarországi óvodák megalapítójának, Brunszvik Teréznek a testvére volt. Két ifjabb testvére volt: Emma (De Gerando August neje), aki 1809-ben és Miksa, aki 1813-ban született. Fiatalon Münchenben és Párizsban festészetet, Budán Ferenczy Istvánnál szobrászatot tanult. Későbbi pályájára a legnagyobb hatással mégis nagynénje, Brunszvik Teréz volt, aki magával vitte külföldi utazásaira. Blanka is a nőnevelést választotta hivatásául: 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten, a mai Szabadság téren. Ez az iskola számít az első olyan magyarországi leányiskolának, ahol szakszerű oktatás folyt. A kiváló tanárok között volt Vasvári Pál (történelem), Hanák János (természetrajz) és Leövey Klára (nevelőnő). A szabadságharc alatt, 1848 végén kénytelen volt az intézetet bezárni; Leövey Klárával előbb Debrecenbe, Nagyváradra, végül Szegedre menekült. A szabadságharc bukása után részt vett a forradalmárok rejtegetésében. Miután a bécsi rendőrség kezére jutott Teleki Blanka levelezése, 1851-ben Bécsben elfogták és Pestre, az Újépületbe szállították. 1853-ban a haditörvényszék 10 évi várfogságra ítélte; az ítéletet is az Újépületben hirdették ki. Teleki Blanka Brünnben, Olmützben és végül Kufsteinben raboskodott. Miután 1857. május 11-én amnesztiával szabadult a kufsteini börtönből, többé nem tért haza; Ausztriában, majd Franciaországban élt, húgánál. Ekkor a menekültek ügyét karolta fel. Párizsban érte a halál. (Forrás: Wikipédia) Wikipédia: Teleki Blanka http://hu.wikipedia.org/wiki/Teleki_Blanka Kisfaludi Strobl Zsigmond: Teleki Blanka https://www.kozterkep.hu/13700/teleki_blanka_szeged_kisfaludi_strobl_zsigmond_.html Teleki Blanka http://sopron.network.hu/kepek/megyenken_kivuli_magyarorszagi_varosainkfalvaink_es_telepuleseinktajakemberek/teleki_blanka JPEG képállomány N JPEG képállomány 453x655 200 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella