http://keptar.oszk.hu/054400/054487 381_476_pix_Oldal_05_Kep_0001.jpg http://keptar.oszk.hu/054400/054487/381_476_pix_Oldal_05_Kep_0001_kiskep.jpg Kossuth László síremléke Alsó-Dabason Kossuth László síremléke Alsó-Dabason metsző Ellinger Ede N 1840?-1920 digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2014-09-17 2014-09-17 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 grafika újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 27. évf. 25. sz. (1880. junius 20.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/01372/pdf/ Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Történelem, helytörténet Magyar történelem 1868-1918 Történelem, helytörténet Genealógia, családtörténet Család, társas kapcsolatok Halál grafika műfaj Kossuth László (1763-1839) személynév ügyvéd tárgyszó/kulcsszó síremlék tárgyszó/kulcsszó ünnepség tárgyszó/kulcsszó temető tárgyszó/kulcsszó márvány tárgyszó/kulcsszó emléktábla tárgyszó/kulcsszó koszorúzás tárgyszó/kulcsszó Alsódabas földrajzi hely Magyarország földrajzi hely 1880. június 13. időszak Kossuth László síremléke Alsó-Dabason. - Ellinger fényképe után. A dabasi temető e hó 13-án kegyeletes ünnepély színhelye volt. Negyvenegy év előtt . épen e napon hunyt el Kossuth Lajos édes atyja, mély bánatban. Fia fogva volt ekkor, és nem lehetett jelen a halálos ágynál és a temetésnél. Negyvenegy év múlva sem lehetett jelen. "Lélekben önökkel leszünk - irta volt Kossuth közelebb egy e napra vonatkozó levelében - csak igy lehet, csak így szabad ott lennünk". A Kossuth-család 1837-ben költözött Pestről Alsó-Dabasra, mindjárt Kossuth Lajos befogatása után. Kossuth lévén a család fentartója, elfogatása után szükségessé vált a takarékosság, és a szerény falusi életbe kellett vonulni, hol azonban a fővároshoz is közel maradhattak. Itt éltek abban a házban, melyet egyik rajzunk mutat, 1840-ig, mikor Kossuth végre kiszabadult a fogságból. Atyja már a temetőben nyugodott. Sirját márványtábla fedte, mely minden látogatót figyelmessé tett, hogy ki aluszsza itt örök álmát. De az utolsó időkben már az elhagyatottság vette körül a sirt. A temető csendjét többé semmi sem háborította, a temetések és a sír-látogatók sem, mert a halál számára más békés tanyát avattak föl. A régi temető sírjait és útjait felnőtte a fü: az akáczfák sűrűn kihajtottak mindenütt, s bokrok és lombok fedték el a horpadt sírokat. Zlinszky Istvánné úrhölgy volt, ki megpendítette az eszmét, hogy Kossuth atyjának sirját ki kellene szabadítani az elhagyatottságból, s e néma magányt megjelölni diszes emlékekkel. Engedélyt kért Kossuthtól, hogy a sirt gondviselés alá vehesse. Bizottság alakult dr. Halász Géza, Budapest főváros nyugalmazott tiszti orvosának s dabasi közbirtokosnak elnöklete alatt, mely a síremlékre gyűjtéseket indított, így állították föl a sírra az emléket, melynek leleplezése ünneppé lett. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. junius 20.) Kossuth családja http://dka.oszk.hu/054400/054448 Kossuth édesanyja http://dka.oszk.hu/036300/036301 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1554x1719 199 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna