http://keptar.oszk.hu/060300/060365 765_870_pix_Oldal_16_Kep_0001a.jpg http://keptar.oszk.hu/060300/060365/765_870_pix_Oldal_16_Kep_0001a_kiskep.jpg Az 1790/1-iki országgyűlés főbb szereplői 1790/1-iki országgyűlés főbb szereplői Gróf Széchenyi Ferencz alcím digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2015-05-11 2015-05-11 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 metszet újságrészlet arckép Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 38. évf. 50. sz. (1891. deczember 13.) hetilap OSZK EPA http://www.epa.oszk.hu/00000/00030/01971/pdf/ Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Történelem, helytörténet Magyar történelem 1527-1790 Történelem, helytörténet Magyar történelem 1791-1867 metszetkép műfaj személyt ábrázoló kép műfaj arckép műfaj Széchényi Ferenc (1754-1820) személynév főispán tárgyszó/kulcsszó kamarás tárgyszó/kulcsszó udvari tisztségviselő tárgyszó/kulcsszó 18-19. század időszak Az 1790/1-iki országgyűlés főbb szereplőiGróf Széchenyi Ferencz. Gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Ferenc János József (Széplak, 1754. április 29. - Bécs, 1820. december 13.) Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, Széchenyi István édesapja. Tanulmányai befejeztével 1776. december 12-étől a kőszegi kerületi tábla ülnöke, 1783. augusztus 17-étől a báni tábla elnöke és egyben a horvát bán helyettese. II. József uralkodása alatt több vármegye főispáni helytartója és királyi biztosa. 1785. március 9-én valóságos belső titkos tanácsosi címet nyert és április 18-án pécsi kerületi királyi biztos valamint Somogy, Baranya, Verőce és Szerém vármegyék adminisztrátora lett. Az 1790-es országgyűlés után újra hivatalba lépett, majd II. Lipót küldöttjeként Nápolyban is járt, hogy a nápolyi királynak a koronázási emlékérmet átadja. 1792-ben megkapta a Szent Januárius-rendet. 1798. április 6-án Somogy vármegye főispánja lett és mint királyi biztosra, reá bízták a Dráva és Mura folyók szabályozását. 1799. október 1-jén a Hétszemélyes Tábla elnöke, december 6-án királyi főkamarásmester, december 23-án helyettes országbíró lett. A 1802. november 25-i dátummal 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta, amit később cenki gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével egészített ki. Azonban mindezek előtt elkészítette a leendő könyvtár katalógusát is, ezt a maga költségén kinyomatta, majd belőle egy-egy példányt a külföldi uralkodóknak, a külföldi tudományos intézeteknek, valamint hazai és külföldi tudósoknak is megküldött. Ezt a dátumot tekintjük az Országos Széchényi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum megalapítási évének is. Később József nádor indítványozta a Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar vonatkozások gyűjteményének létrehozását, amelyhez hozzátartozna a Széchényi Ferenc által 1802-ben megalapított Nemzeti Könyvtár is. 1808-ban létre is jött az intézmény. A külföldi tudományos társulatok egymás után fejezték ki elismerésüket azáltal, hogy tagjukká választották: 1803-ban a göttingeni királyi tudományegyetem, 1804-ben a jénai, 1811-ben a varsói tudományos akadémia, 1812-től a bécsi tudományos akadémia tiszteletbeli tagja lett. 1808-ban az Aranygyapjas rend lovagja lett. Amikor I. Ferenc király alatt a magyar alkotmányt újabb veszély fenyegette, és ez a király is országgyűlés nélkül akart uralkodni, 1811-ben Széchényi szembaját hozva fel okként, újra letette összes hivatalát, mintegy tiltakozva Metternich rendszere ellen visszavonult a magánéletbe és attól fogva családjának élt. (Forrás: Wikipédia) Ender János: Széchényi Ferencz gróf arczképe - A M. Nemz. Múzeum dísztermében (Ender János festm.) http://dka.oszk.hu/031500/031580 Johann Ender: Gróf Széchenyi Ferencz : Ender J.-nek a Nemzeti Múzeum Széchenyi-termében levő festménye http://dka.oszk.hu/060200/060283 JPEG képállomány N JPEG képállomány 719x881 199 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna