http://dka.oszk.hu/019600/019660 kerepesi_nagy_l.jpg http://dka.oszk.hu/019600/019660/kerepesi_nagy_l_kiskep.jpg Nagy Lajos Nagy Lajos fényképész Varga József N szobrász Vigh Tamás N felvéve 2010-10-11 2010-10-11 fénykép dombormű Varga József fotói Kerepesi temető Dr. Varga József honlapja http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ajanlat.html Az alkotótól. Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet Család, társas kapcsolatok Halál Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet Történelem, helytörténet Genealógia, családtörténet Nagy Lajos (1883-1954) személynév síremlék tárgyszó/kulcsszó temető tárgyszó/kulcsszó sírfelirat műfaj dombormű tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Budapest földrajzi hely Kerepesi temető: 34/2-1-2 [szobrász: Vigh Tamás] Nagy Lajos író, publicista, Kossuth-díjas (1948). Házasságon kívül született. Anyja, Nagy Júlia Budapesten volt cselédlány. Ez a tény egész életén át sok keserűséget, megaláztatást okozott neki. Iskoláit Budapesten végezte, itt tanult jogot, de nem szerzett diplomát. Tanulmányai idején alkalmi munkákból élt; dolgozott ügyvédi irodában, jómódú és arisztokrata családok gyermekeit tanította, nevelte. 1906-ban a Fejérváry-kormány alatt Abaújszántón szolgabírói állást vállalt. 1907-ben bevonult katonának, de rövid szolgálat után leszerelték. 1907. dec.-ben jelent meg első írása. Ettől kezdve az irodalomnak szentelte magát. 1910 - 12-ben a Munkásbiztosító tisztviselője. 1915-től 1917-ig ismét katona, de frontszolgálatot nem teljesített. 1918-tól a Bolond Istók c. szatirikus lapot szerkesztette. A Tanácsköztársaság idején a Szellemi Termékek Országos Tanácsának lektora. Később írásaiban fellépett a fehérterror ellen. 1922 - 29-ben a Nyugat főmunkatársa. 1923-ban az Esti Kurir szerkesztőségében dolgozott, de közben egy biztosítótársaságnál is munkát vállalt. 1927-ben és 1929-ben Bécsbe utazott, ahol kapcsolatba került baloldali emigráns csoportokkal. 1928-ban többedmagával Együtt címmel lapot indított Budapesten, de rövid idő múlva tőke hiánya miatt kénytelen volt megszüntetni. Ebben az időben már gyakran jelentek meg írásai szocialista szellemű lapokban (100%, Forrás). 1932-ben, valamint 1935-ben és 1938-ban Baumgarten-díjat kapott. Novellái, karcolatai után regényei is megjelentek. Különösen szociográfiai műve, a Kiskunhalom keltett nagy feltűnést és elismerést. 1934-ben Illyés Gyulával együtt a szovjet írók kongresszusára Moszkvába utazott. 1935-ben feleségül vette Szegedi Boris írónőt. 1940-ben könyvesboltot nyitott, mert a saját könyveiből még mindig nem tudott megélni. Felesége zsidó származása miatt 1944-ben vidékre menekültek, majd visszatértek Budapestre. 1945-ben belépett az MKP-be, munkatársa volt a Szabad Népnek is. 1947-ben gyógykezelés végett Svájcba utazott. Ekkor már neuraszténiás panaszai mellett szervi bajok is gyötörték. Ezek okozták később halálát is. - A realisztikus társadalomábrázolás egyik legjobb 20. századi magyar képviselője, a szocialista szellemű szatíra mestere volt. Műveit a látszólag szenvtelen tényleírás mögött rejlő lázadó indulatok telítik belső feszültséggel. Írásainak központi mondanivalója a kizsákmányolók erkölcsének bírálata, a szolgaszellem ostorozása, a hazugságokon és képmutatáson alapuló polgári életforma leleplezése. Mint a szociografikus faluábrázolás kezdeményezője, nagy hatással volt a népi írók munkásságára. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Sarkadi Imre http://dka.oszk.hu/019500/019592 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1200x1600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn