<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/019600/019669</URLOfDoc> 
	<Filename>kerepesi_moricz.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/019600/019669/kerepesi_moricz_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Móricz Zsigmond</MainTitle>
	<UniformTitle>Móricz Zsigmond</UniformTitle>
</DKAtitle>
<creator> 
	<RoleOfCreator>fényképész</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Varga</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>József</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
</creator>
<contributor>
	<RoleOfContributor>szobrász</RoleOfContributor>
        <ContributorFamilyName>Medgyessy</ContributorFamilyName>
        <ContributorGivenName>Ferenc</ContributorGivenName>
        <ContributorInvert>N</ContributorInvert>
</contributor>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2010-10-11</PdateChar>
        <Pdate>2010-10-11</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
        <NameOfType>szobor</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Varga József fotói</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Kerepesi temető</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Dr. Varga József honlapja</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ajanlat.html</URLOfSource>
        <NoteOfSource>Az alkotótól.</NoteOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Szobrászat, kerámiaművészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Család, társas kapcsolatok</Topic>
        <Subtopic>Halál</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Építőművészet</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>Móricz Zsigmond (1879-1942)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>síremlék</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>temető</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>sírfelirat</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>szobor</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Magyarország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Budapest</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Kerepesi temető: 34-1-28 [szobrász: Medgyessy Ferenc]</Caption>
        <Description>Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi magyar realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja. Paraszti sorban élő apja, Móricz Bálint és a református papleány anya, Pallagi Erzsébet mindent megtett, hogy gyermekei kikerüljenek a paraszti sorból. A debreceni református gimnáziumba, később a sárospataki, majd a kisújszállási református gimnáziumba járatták, az utóbbi helyen érettségizett. Életének jóformán minden állomása végigkísérhető műveiben: debreceni éveit a Légy jó mindhaláligban, pataki korszakát a Kamaszokban, a kisújszállási diákéletét a Forr a borban, valamint a Bálban örökítette meg. Érettségi után a debreceni református teológiára iratkozott be, amelyet rövidesen a joggal cserélt fel, végül átment a bölcsészeti karra. Debreceni éveiben vállalt először újságírói munkákat; első elbeszélése (A bécsi bútor) a debreceni Ellenőr c. lapban jelent meg. 1900 őszén a fővárosba költözött, tanulmányait azonban nem fejezte be, hanem megélhetése miatt különböző hivatalokat vállalt, így egy ideig segédszerkesztője volt a Magyarország Vármegyéi és Városai c. kiadványsorozatnak, később újságíró lett. 1903-tól 1909-ig Az Újság liberális napilap munkatársa: itt verssel, főleg gyermekek számára írt állatversekkel, tárcákkal, operettel, sőt drámai művekkel is kísérletezett. 1905-ben feleségül vette egy felvidéki bányatisztviselő lányát, Holics Jankát. 1908-ban tűnt fel a Nyugat folyóiratban a Hét krajcár c. elbeszéléssel, amelynek sikere után teljesen az irodalomnak szentelte magát. Egy csapásra országos hírű író lett. A Hét krajcárral Ady Endre barátságát is megszerezte. Ettől kezdve a Nyugat munkatársa, sőt egyidőben (1930 - 33) - Babits Mihállyal - főszerkesztője is. Versírással egész életén átfoglalkozott, drámaírói működése főleg regényeinek dramatizálásában merült ki, szép sikert ért el a Sári bíró (1910) c. vígjátékával. Munkássága fellendült, kialakultak problémakörei, egymás után írta ragyogó novelláit (Tragédia, 1910; Tavaszi szél, 1912; valamivel később a Szegény emberek, 1917) és regényeit (Sárarany, 1910; Az Isten háta mögött, 1911; A galamb papné, 1912; Harmatos rózsa, 1912, valamint A fáklya, 1917), melyekben a századforduló m. falujának életét ábrázolta. Az I. világháborúban haditudósítóként vett részt: a harctérről írt riportjaiban megdöbbentő képet rajzolt a m. katona háborús szenvedéseiről (Vérben, vasban, 1918). A polgári forradalom lelkes híve volt, a Tanácsköztársaság idején írt hatalmas riportjaiban (Népszavazás a földreformról, A földtörvény kiskátéja ) üdvözölte a földreformot és az újonnan alakult paraszti szövetkezeteket. A Tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja volt, ezért a Horthy-korszak idején megismétlődő zaklatásoknak volt kitéve, kizárták az irodalmi társaságokból, műveit hosszabb ideig csak a Nyugat merte közölni, később az Estlapok. Csehszlovákiai felolvasó körútja után más formában megint felújultak a szenvedélyes támadások. Első feleségének öngyilkossága (1925) után, 1926-ban feleségül vette Simonyi Mária színművésznőt, darabjainak színpadi ábrázolóját. Később azonban elvált tőle. 1930-ban Krúdy Gyulával megkapta a Rothermere-díjat. Ebben a korszakában írta legjelentősebb regényalkotásait: a leghatalmasabb magyar történelmi regények egyikét, az Erdély-trilógiát, a magyar ifjúsági irodalom klasszikus művét, a Légy jó mindhaláligot, valamint a dzsentrivilág haláltáncát bemutató Uri murit és a Rokonokat. A kapitalista gazdasági válság, majd az ezt természetes folyamatként követő fasizálódás idején az uralkodó osztályok és a népi tömegek között feszülő, áthidalhatatlan ellentét kiemelkedő írásai A boldog ember (1935) c. riportkönyv, a Rab oroszlán (1936) és a Betyár (1937) c. regények jelzik. Több írásának lett modellje Littkei Erzsébet (Csibe). 1939-ben megvette a Kelet Népe c. lapot, amelyet haláláig szerkesztett. Életének utolsó éveiben jelent meg az Életem regénye (1939), a Rózsa Sándort trilógiának tervezett mű első két része (Rózsa Sándor a lovát ugratja, 1941; Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét, 1942), melyben a betyárt a társadalmi fejlődés és a nemzeti függetlenség hősévé teszi meg, valamint a proletársorsot bemutató Árvácska (1941).
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Nagy Lajos</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/019600/019660</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1200x1600</MaxImageSize>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Kekk Adrienn</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>