<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/019900/019910</URLOfDoc> 
	<Filename>kerepesi_csontvary.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/019900/019910/kerepesi_csontvary_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Csontváry Kosztka Tivadar</MainTitle>
	<UniformTitle>Csontváry Kosztka Tivadar</UniformTitle>
</DKAtitle>
<creator> 
	<RoleOfCreator>fényképész</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Varga</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>József</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
</creator>
<contributor>
	<RoleOfContributor>szobrász</RoleOfContributor>
        <ContributorFamilyName>Kerényi</ContributorFamilyName>
        <ContributorGivenName>Jenő</ContributorGivenName>
        <ContributorInvert>N</ContributorInvert>
</contributor>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2010-10-18</PdateChar>
        <Pdate>2010-10-18</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
        <NameOfType>szobor</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Varga József fotói</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Kerepesi temető</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Dr. Varga József honlapja</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ajanlat.html</URLOfSource>
        <NoteOfSource>Az alkotótól.</NoteOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Szobrászat, kerámiaművészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Család, társas kapcsolatok</Topic>
        <Subtopic>Halál</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Építőművészet</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>síremlék</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>temető</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>sírfelirat</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>szobor</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Magyarország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Budapest</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Kerepesi temető: 34/2-1-14 [szobrász: Kerényi Jenő]</Caption>
        <Description>Csontváry Kosztka Tivadar festő. Gyógyszerész volt, s csak 42 éves korától tanult rendszeresen festeni. 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd 1895-től Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt: Az 1890-es évek végén Dalmáciában, Olasz- és Németországban járt. 1902-ben festette Selmecbánya látképe c. művét, majd Jajcéban és a Hortobágyon dolgozott. 1904 ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénben járt. Ez út emlékét Kocsizás újholdnál Athénban, a Jupiter-templom romjai Athénban c. képei őrzik. 1904-ben festette a Nagy-Tarpatak a Tátrában, a Görög színház Taorminában c. több négyzetméteres tájképeit. Ezután ismét Palesztinában, Egyiptomban járt. 1904-ben készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben c. sokalakos, expresszionista kompozíciója, 1906-ban pedig fő művének érzett legnagyobb méretű vászna, a Naptemplom Baalbekben. Szíriából Párizsba, majd ismét a Libanoni hegyekbe utazott, s megfestette két nagy művét, a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusfához címűt (1907). 1908-ban a Mária kútja c. kompozícióját és a Marokkói embert festette. Valószínűleg 1910-ben Nápolyban készült utolsó műve, a Sétalovaglós a tengerparton. Lappangó skizofréniája egyre jobban elhatalmasodott. Utazott még Keleten, s a háború éveiben ismét rajzolt. A magyarok bejövetele c. kartonján dolgozott, amely lényegében Csontváry apotheózisa. Ebben az időben önéletrajza számtalan variációján is dolgozott és vitázó röpiratokat írt (Energia és művészet, 1912; A lángész, 1913). 1905-08-ban és 1910-ben volt kiállítása. Kortársai nem értették meg művészetét. A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát, alkotóereje mindinkább felbomlott. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét. Vízionárius festészetét expresszionista hevület, ragyogó kolorit és szimbólumteremtő erő jellemzi. Műveinek túlnyomó része Gerlóczy Gedeon magángyűjteményében található, nagyméretű vásznai pedig letétként az MNG-ben. 1963-ban Székesfehérvárott, utána Budapesten az MNG rendezett kiállítást műveiből. Több külföldi kiállításon szerepeltek művei nagy sikerrel, pl. az 1958-as brüsszeli világkiállításon, 1963-ban Belgrádban.
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Madarász Viktor</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/019700/019702</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1200x1600</MaxImageSize>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Kekk Adrienn</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>