http://dka.oszk.hu/019900/019910 kerepesi_csontvary.jpg http://dka.oszk.hu/019900/019910/kerepesi_csontvary_kiskep.jpg Csontváry Kosztka Tivadar Csontváry Kosztka Tivadar fényképész Varga József N szobrász Kerényi Jenő N felvéve 2010-10-18 2010-10-18 fénykép szobor Varga József fotói Kerepesi temető Dr. Varga József honlapja http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ajanlat.html Az alkotótól. Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet Család, társas kapcsolatok Halál Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) személynév síremlék tárgyszó/kulcsszó temető tárgyszó/kulcsszó sírfelirat tárgyszó/kulcsszó szobor műfaj Magyarország földrajzi hely Budapest földrajzi hely Kerepesi temető: 34/2-1-14 [szobrász: Kerényi Jenő] Csontváry Kosztka Tivadar festő. Gyógyszerész volt, s csak 42 éves korától tanult rendszeresen festeni. 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd 1895-től Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt: Az 1890-es évek végén Dalmáciában, Olasz- és Németországban járt. 1902-ben festette Selmecbánya látképe c. művét, majd Jajcéban és a Hortobágyon dolgozott. 1904 ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénben járt. Ez út emlékét Kocsizás újholdnál Athénban, a Jupiter-templom romjai Athénban c. képei őrzik. 1904-ben festette a Nagy-Tarpatak a Tátrában, a Görög színház Taorminában c. több négyzetméteres tájképeit. Ezután ismét Palesztinában, Egyiptomban járt. 1904-ben készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben c. sokalakos, expresszionista kompozíciója, 1906-ban pedig fő művének érzett legnagyobb méretű vászna, a Naptemplom Baalbekben. Szíriából Párizsba, majd ismét a Libanoni hegyekbe utazott, s megfestette két nagy művét, a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusfához címűt (1907). 1908-ban a Mária kútja c. kompozícióját és a Marokkói embert festette. Valószínűleg 1910-ben Nápolyban készült utolsó műve, a Sétalovaglós a tengerparton. Lappangó skizofréniája egyre jobban elhatalmasodott. Utazott még Keleten, s a háború éveiben ismét rajzolt. A magyarok bejövetele c. kartonján dolgozott, amely lényegében Csontváry apotheózisa. Ebben az időben önéletrajza számtalan variációján is dolgozott és vitázó röpiratokat írt (Energia és művészet, 1912; A lángész, 1913). 1905-08-ban és 1910-ben volt kiállítása. Kortársai nem értették meg művészetét. A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát, alkotóereje mindinkább felbomlott. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét. Vízionárius festészetét expresszionista hevület, ragyogó kolorit és szimbólumteremtő erő jellemzi. Műveinek túlnyomó része Gerlóczy Gedeon magángyűjteményében található, nagyméretű vásznai pedig letétként az MNG-ben. 1963-ban Székesfehérvárott, utána Budapesten az MNG rendezett kiállítást műveiből. Több külföldi kiállításon szerepeltek művei nagy sikerrel, pl. az 1958-as brüsszeli világkiállításon, 1963-ban Belgrádban. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Madarász Viktor http://dka.oszk.hu/019700/019702 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1200x1600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn