http://dka.oszk.hu/024300/024306 1242894609.jpg http://dka.oszk.hu/024300/024306/1242894609_kiskep.jpg Fekete bodza, füstifecskével Fekete bodza, füstifecskével felvéve 2011-07-05 2011-07-05 kibocsátva 2009-05-21 2009-05-21 Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma. létrehozva 2009-05-20 2009-05-20 A kép készítésének időpontja. fénykép Állatvilág Növényvilág Országalbum Országalbum http://www.orszagalbum.hu/fekete-bodza-fustifecskevel_p_21035 Attribution 3.0 Biológia, etológia Állattan Biológia, etológia Növénytan Orvostudomány, állatorvostan Alternatív gyógyászat állatkép műfaj madár tárgyszó/kulcsszó fecske tárgyszó/kulcsszó növénykép műfaj vadon termő növény tárgyszó/kulcsszó cserje tárgyszó/kulcsszó bodza tárgyszó/kulcsszó gyógynövény tárgyszó/kulcsszó virág tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Kálló földrajzi hely A kép 2009.május 20-án készült Kállón. A képen egy fekete bodza bokor látható,a fölötte sütkérező,éneklő füstifecskével. A füsti fecske (Hirundo rustica) a verébalakúak rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó, apró testű, villámgyors röptű madár. Ausztrália és az Antarktisz kivételével minden kontinensen elterjedt vándormadár, csak a hideg éghajlati övet és a sivatagos területeket kerüli. A füsti fecske feje és háta kékesfekete, hasa világos, vöröses árnyalattal, mellénye és homloka élénk rozsdaszínű. A torokfoltot fekete torokszalag választja el a testaljtól. Farka villás, és ahogy idősödik a madár, úgy válik egyre hosszabbá és vékonyabbá, alsó részén pedig néhány fehér toll is megjelenik. A fiatal egyedek színei halványabbak, farkuk szélesebb. Lába csupasz. Ez a madár rendkívül kicsi és könnyű: testhossza csak hosszú farktollai miatt éri el a 17-19 centimétert. Vékony, hosszú, hegyes szárnyainak fesztávolsága 32-34 centiméter. A füsti fecske testtömege 16-20 gramm között mozog. A füsti fecske Magyarországon védett madár, eszmei értéke 10 000 forint. SPEC értékelése 3-as, azaz az európai populációk kedvezőtlen helyzetben vannak, de a teljes állomány zöme nem Európában fordul elő. Elsősorban táplálékának vegyszeres pusztítása jelent veszélyt e fajra. (Forrás: Wikipédia) A fekete bodza, vagy festőbodza (Sambucus nigra) a bodza (Sambucus) nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja. Egész Európában előfordul. Gyakorisága annak köszönhető, hogy kitűnően alkalmazkodott az emberi beavatkozások peremein kialakuló másodlagos élőhelyek feltételeihez. Ma már csak találgathatjuk, mi is lehetett eredeti élőhelye: a Kárpát-medencében a degradált, nyirkos erdők és cserjések, a parlagok és útszélek növénye. Kedveli a sok tápanyagot, főleg nitrogént tartalmazó talajokat, de gyengébb talajokon is megél a nyirkostól a mérsékelten száraz, a napfényestől a félárnyékosig változó viszonyok közt. Rendszeresen megtalálhatjuk az árokpartokon, útszéleken, az akácosokban, a bolygatott "romtalajokon", az erdőszéleken és - mivel a szennyezett levegőt jól tűri - a városokban is. Fontos ökológiai szerepe, hogy gyorsítja a szukcessziót: gyorsan bomló avarja és árnyaló hatása segíti a vegetáció felújulását. 3-10 m magasra megnövő terebélyes cserje vagy fa, fűszer- és gyógynövényként egyaránt felhasználható. A terebélyes bokor vesszői ívesen lehajlóak, a vesszőket eltörve láthatóvá válik lágy, fehér belük. Levelei sötétzöldek, az ágakon egymással szemben helyezkednek el, szélük fogazott. Virágai aprók, jellegzetesen illatosak, a virágzat bogernyő. A termés fekete színű húsos bogyó. A fává növekvő példányok ritkák: hazánkban csak a legkedvezőbb termőhelyeken (hegylábi törmeléken, patakok mentén, mérsékelt klímájú, de napfényes helyeken, tápanyagdús talajon) fordulnak elő. A több méter magas bodzafák több évtizedesek; némelyik száz évnél is öregebb. Dugvánnyal és magról is könnyen szaporítható. A bogyókból készített bodzabor (gyümölcsborféleség) egyes vidékeken hagyományos szíverősítő. Helyenként pálinkát is főznek belőle - mivel ez a művelet igen munkaigényes, a bodzapálinka ritka és nagyon drága. Virágait cukorral, citrommal és vízzel erjesztve finom, szénsavas üdítő italt kapunk, de a frissen szedett virágokat palacsintatésztába mártva ki is süthetjük, illetve szörpöt is készíthetünk belőle. Bogyóit szederrel vagy almával vegyítve lekvárt főzhetünk. Levest is készítenek belőle. Fontos! A zöld részeket, így a virág kocsányát is el kell távolítani, mert mérgezőek! Levelét az érés gyorsítására komposzthalmokba keverik. Rovarűző hatását ma a biokertészetekben hasznosítják. A szárított virágaiból főzött teát meghűléses betegségek gyógyítására használják, mivel kiváló lázcsillapító, izzasztó és köhögéscsillapító. A bodza hatását a népi gyógyászat régóta ismeri. Tartalmaz A-, B-, és C-vitamint - C-vitamin tartalma duplája a citrusfélékének! De tartalmaz még folsavat, pantoténsavat, ásványi anyagokat és mikroelemeket: vasat, káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort, valamint illóolajat és antociánokat (ez utóbbiaktól fekete a bodzabogyó). Enyhe hashajtó, fájdalomcsillapító, immunerősítő és izzasztó hatású. (Forrás: Wikipédia) Malene: Hirundo rustica [Füsti fecske] http://dka.oszk.hu/024900/024975 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1000x717 96 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Rónay Zoltán