http://dka.oszk.hu/025200/025288 Elderberry.jpg http://dka.oszk.hu/025200/025288/Elderberry_kiskep.jpg Fekete bodza Fekete bodza felvéve 2011-07-09 2011-07-09 kibocsátva 2005-06-04 2005-06-04 A Wikipédiába való feltöltés dátuma. fénykép Növényvilág Wikipédia Wikipédia http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Elderberry.jpg&filetimestamp=20050604171247 Attribution-ShareAlike 2.0 Biológia, etológia Növénytan Orvostudomány, állatorvostan Alternatív gyógyászat növénykép műfaj vadon termő növény tárgyszó/kulcsszó gyógynövény tárgyszó/kulcsszó cserje tárgyszó/kulcsszó bodza tárgyszó/kulcsszó virág tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely A fekete bodza virágzata. A fekete bodza, vagy festőbodza (Sambucus nigra) a bodza (Sambucus) nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja. Egész Európában előfordul. Gyakorisága annak köszönhető, hogy kitűnően alkalmazkodott az emberi beavatkozások peremein kialakuló másodlagos élőhelyek feltételeihez. Ma már csak találgathatjuk, mi is lehetett eredeti élőhelye: a Kárpát-medencében a degradált, nyirkos erdők és cserjések, a parlagok és útszélek növénye. Kedveli a sok tápanyagot, főleg nitrogént tartalmazó talajokat, de gyengébb talajokon is megél a nyirkostól a mérsékelten száraz, a napfényestől a félárnyékosig változó viszonyok közt. Rendszeresen megtalálhatjuk az árokpartokon, útszéleken, az akácosokban, a bolygatott "romtalajokon", az erdőszéleken és - mivel a szennyezett levegőt jól tűri - a városokban is. Fontos ökológiai szerepe, hogy gyorsítja a szukcessziót: gyorsan bomló avarja és árnyaló hatása segíti a vegetáció felújulását. 3-10 m magasra megnövő terebélyes cserje vagy fa, fűszer- és gyógynövényként egyaránt felhasználható. A terebélyes bokor vesszői ívesen lehajlóak, a vesszőket eltörve láthatóvá válik lágy, fehér belük. Levelei sötétzöldek, az ágakon egymással szemben helyezkednek el, szélük fogazott. Virágai aprók, jellegzetesen illatosak, a virágzat bogernyő. A termés fekete színű húsos bogyó. A fává növekvő példányok ritkák: hazánkban csak a legkedvezőbb termőhelyeken (hegylábi törmeléken, patakok mentén, mérsékelt klímájú, de napfényes helyeken, tápanyagdús talajon) fordulnak elő. A több méter magas bodzafák több évtizedesek; némelyik száz évnél is öregebb. Dugvánnyal és magról is könnyen szaporítható. A bogyókból készített bodzabor (gyümölcsborféleség) egyes vidékeken hagyományos szíverősítő. Helyenként pálinkát is főznek belőle - mivel ez a művelet igen munkaigényes, a bodzapálinka ritka és nagyon drága. Virágait cukorral, citrommal és vízzel erjesztve finom, szénsavas üdítő italt kapunk, de a frissen szedett virágokat palacsintatésztába mártva ki is süthetjük, illetve szörpöt is készíthetünk belőle. Bogyóit szederrel vagy almával vegyítve lekvárt főzhetünk. Levest is készítenek belőle. Fontos! A zöld részeket, így a virág kocsányát is el kell távolítani, mert mérgezőek! Levelét az érés gyorsítására komposzthalmokba keverik. Rovarűző hatását ma a biokertészetekben hasznosítják. A szárított virágaiból főzött teát meghűléses betegségek gyógyítására használják, mivel kiváló lázcsillapító, izzasztó és köhögéscsillapító. A bodza hatását a népi gyógyászat régóta ismeri. Tartalmaz A-, B-, és C-vitamint - C-vitamin tartalma duplája a citrusfélékének! De tartalmaz még folsavat, pantoténsavat, ásványi anyagokat és mikroelemeket: vasat, káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort, valamint illóolajat és antociánokat (ez utóbbiaktól fekete a bodzabogyó). Enyhe hashajtó, fájdalomcsillapító, immunerősítő és izzasztó hatású. (Forrás: Wikipédia) Kpjas: Sambucus nigra [Fekete bodza] http://dka.oszk.hu/025400/025405 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1200x900 72 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn