<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/032800/032843</URLOfDoc> 
	<Filename>Mikszath_Kalman.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/032800/032843/Mikszath_Kalman_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Mikszáth Kálmán</MainTitle>
	<UniformTitle>Mikszáth Kálmán</UniformTitle>
</DKAtitle>
<contributor>
	<RoleOfContributor>digitalizálta</RoleOfContributor>
        <ContributorFamilyName>Róth</ContributorFamilyName>
        <ContributorGivenName>András Lajos</ContributorGivenName>
        <ContributorInvert>N</ContributorInvert>
</contributor>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>közreadó</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Székelyudvarhely</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Románia</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2012-07-10</PdateChar>
        <Pdate>2012-07-10</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
        <NameOfType>arckép</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Érdekes Ujság dekameronja</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Az Érdekes Ujság Dekameronja</OriginalTitle>
        <OriginalCreator>szerk. Kabos Ede</OriginalCreator>
        <OriginalAttendance>Budapest : Légrády, [1913-1916]</OriginalAttendance>
        <OriginalType>antológia</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár</NameOfSource>
        <NoteOfSource>Róth András Lajostól.</NoteOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Fotóművészet, fényképészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Irodalomtörténet, irodalomtudomány</Topic>
        <Subtopic>Magyar irodalom története</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Levéltári kutatás</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>fénykép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>portré</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kézjegy</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>író</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>Mikszáth Kálmán (1847-1910)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>19-20. sz.</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Magyarország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Description>Kiscsoltói Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora. Mikszáth iskoláit nagyrészt Rimaszombaton járta, 1857 és 1863 között, az utolsó két osztályt azonban Selmecbányán végezte, ahonnan 1868-ban Pestre került, ahol jogi tanulmányokat folytatott, de diplomát nem szerzett.

Iskolái befejeztével visszatért Nógrád megyébe, ahol 1871-ben Mauks Mátyás szolgabírónál Balassagyarmaton szolgabírósági esküdtként helyezkedett el. Itt alkalma volt közvetlen közelből is tanulmányoznia a vármegye uraságait. 1872-ben ügyvédbojtár lett, emellett megpróbálkozott az újságírással is: különböző fővárosi lapok közölték cikkeit, többek között az Igazmondó, Szabad Egyház, Fővárosi Lapok és a Borsszem Jankó. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól, ezért a szerkesztők műveiből sok részt egyszerűen kihúztak. 1874-ben jelent meg első önálló műve két kötetben, az "Elbeszélések", de a kötet nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség miatt elkeseredve 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el mint újságíró. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a királyi biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.

1881-ben visszatért Budapestre, ahol az Ország-Világ című lap segédszerkesztője lett. Ez idő tájt vált ki a Budapesti Hírlap szerkesztősége a Pesti Hírlapból, ahová emiatt új munkaerő kellett, így ő maga is a Pesti Hírlaphoz került. Eleinte néhány mellékesebb rovatot vezetett, de alig fél év múlva karcolataival annyira megkedveltette magát a lap olvasóival, hogy Jókai Mór mellett az egyik legkedveltebb szerző és humorista lett. Hírlapi cikkeit nagyobbrészt név jelzése nélkül, igen gyakran Scarron, illetve sok más egyéb álnévvel is jegyezte.

1881-ben a Petőfi Társaság, 1882. február 8-án a Kisfaludy Társaság választotta tagjának, 1889. május 3-án pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd 1892-től Fogaras, végül Máramarossziget mandátumával. 1896. július 15-én a budapesti újságírók egyesülete elnökévé választotta. 1898-ban hozzájárult az Országos Hírlap megalapításához, s annak megszűntéig (1899. január 24.) főszerkesztője volt. 1899. február 8-án lemondott a budapesti újságírók egyesületének elnöki tisztéről. 1903-tól Az Újság főmunkatársaként dolgozott. 1907-ben összegyűjtött munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalommal tüntette ki. 1910-ben még megünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, ezután Máramarosszigetre utazott, ahonnan már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, 1910. május 28-án meghalt. Temetésére 1910. május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érte meg. Szülőfaluját (Szklabonya) Mikszáthfalvának nevezték el. 
(Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Glatz Oszkár: Mikszáth Kálmán</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/010400/010473</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>2481x3589</MaxImageSize>
        <FinestResolution>600</FinestResolution>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<note>
        <NoteForRecord>2-5. köt.</NoteForRecord>
</note>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Kekk Adrienn</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>