http://dka.oszk.hu/036700/036733 15033105.jpg http://dka.oszk.hu/036700/036733/15033105_kiskep.jpg A Veszprémi Vár bejárata ... Veszprém Castle entrance ... Veszprémi Vár bejárata ... Veszprém Castle entrance ... fényképész Lakat Imre N felvéve 2012-03-11 2012-03-11 kibocsátva 2008-10-15 2008-10-15 A Panoramio honlapjára való feltöltés dátuma. létrehozva 2008-09-01 2008-09-01 A fotózás dátuma. fénykép épület Panoramio Panoramio http://www.panoramio.com/photo/15033105 Attribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Építészet, építőipar Épületek Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók épületkép műfaj vár tárgyszó/kulcsszó városfal tárgyszó/kulcsszó épületmaradvány tárgyszó/kulcsszó kapu tárgyszó/kulcsszó Veszprém földrajzi hely Veszprém megyei jogú város a Dunántúlon, Veszprém megye székhelye. Egyetemi város, a "Királynék városa". (Forrás: Wikipédia) Veszprém városa a Bakony peremén, mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal határolt területen emelkedik, melyek közül az egyiket koronázza a festői szépségű, barokk palotákkal beépített vár tömbje. Már a XI. században jelentősebb település alakult ki a Séd patak mentén, amit Szent István királyunk az egyik katolikus püspökség székhelyének jelölt ki. A Szent Mihály-székesegyházat oltalmazó várfalak a meredek szakadékos hegyoldalak szélén húzódtak végig. A XIII. század végén sokat szenvedett a veszprémi püspökség a nagyhatalmú Csák nemzetségtől, akik az ellenpárti Kőszegiekhez tartozó egyházat kirabolták és felgyújtották, sok egyházfit legyilkolva. Miután Anjou Károly király a XIV. század első harmadára legyőzte a tartományurakat, Veszprém vidékére is béke költözött, megindultak a jelentősebb helyreállítások. Virágzása a XVI. században hirtelen véget ért, amikor az országot bekebelezéssel fenyegető török hódítók egyre közelebb nyomultak hozzá. A hódoltság korában összesen tizenhétszer cserélt urat a veszprémi vár. A közeli Székesfehérvárral és Várpalotával együtt a török hódítók dunántúli uralmának kulcsát jelentette, ezért meghódításáért nem sajnáltak semmilyen anyagi és emberáldozatot. A veszprémi püspökök a mohácsi csata utáni években a biztonságosabbnak ítélt sümegi várba menekültek el, így a továbbiakban Veszprémben a Habsburg császár és király által kinevezett várkapitányok parancsoltak, épületeiben főként a nagy létszámú helyőrség lakott. Első török ostromát 1552-ben szenvedte el. Mivel három oldalról mély sziklaszakadék határolta, csak dél felől támadhatták eredményesen, ezért itt emelték legkorszerűbb védőművét, az ágyúk számára kialakított olaszbástyát. A kuruc szabadságharcok alatt Heister császári generális csapataival elfoglalta, majd puskaporral felrobbanttatta védműveit. A háborús idők elmúltával a Várhegyet ismét visszakapták az egyházi intézmények, egyetlen keskeny utcájának két oldalán sorra emelték a csodálatos barokk épületeket, amelyek ráépültek a középkori várfalakra, sőt azok udvarát egészen a meredély szélére tolva, új támfalakat húztak eléjük. Ezek látszanak középkori várfalaknak, melyeket legépebb formában a Tűztorony környékén találhatunk meg. (Forrás: Wikipédia) gilmur: Veszprémi vár http://dka.oszk.hu/031200/031295 JPEG képállomány N JPEG képállomány 3264x2448 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn