http://dka.oszk.hu/038800/038865 1898_Oldal_164_a.jpg http://dka.oszk.hu/038800/038865/1898_Oldal_164_a_kiskep.jpg Az eskütéri híd Budapesten Eskütéri híd Budapesten [Ezsébet híd] fiktív cím digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2012-11-29 2012-11-29 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 grafika újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 45. évf. 19. sz. (1898. május 8.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02308/pdf/ Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Építészet, építőipar Út- és vasútépítés látkép műfaj látványtervezés tárgyszó/kulcsszó folyóvíz tárgyszó/kulcsszó híd tárgyszó/kulcsszó városkép műfaj folyópart tárgyszó/kulcsszó Budapest földrajzi hely Duna (folyó) földrajzi hely 19. sz. időszak Az eskütéri híd Budapesten. Az eskütéri híd. Budapest főváros mesés fejlődése égető szükséggé tette egyebek közt azt is, hogy a Duna két partján fekvő városrészeket mennél több híd kösse össze egymással. Közel harmincz évig a remek Lánczhíd egymaga uralkodott a hatalmas folyam fölött; majd azonban aránylag rövid időközökben egymás után létesültek: a Margit-híd, a vágó-hídon aluli, meg a Margit­szigeten felüli vasúti híd, az ezredévi nemzeti ünnep alkalmára pedig a vámház melletti Ferencz József-híd. E pompás vashíddal egyidejűleg tervbe vették a Belváros és a budai Tabán egybekapcsolására szolgálandó eskütéri hidat is; a pályázatokat is egyszerre hirdették ki mind a kettőre; az eskütéri híd munkálatait azonban csak a jelen évi tavasz nyiltával kezdhették meg. Most már javában dolgoznak a két átellenes hídfő alapozásán. A munkálatok akadálytalan folytatása érdekében mind a két parton hatalmas területeket kerítettek be, hol csak a nagyszámú munkások és szállító szekerek járhatnak-kelhetnek, meg a különféle gép-szörnyetegek, szerszám- és anyag-raktárak lephetik el a nekik jutó helyeket. Az eskütéri híd a Lánczhíd és a Ferencz József-híd között csaknem közép tájon fog áthajlani a Duna fölött, a Kerepesi-út tengelyéből a Gellért-hegy éjszaki töve alá. Alaptervéül a kormány az esslingeni gépgyár főmérnöke, Kübler Gyula és társai által benyújtott s a pályázaton első díjat nyert tervezetet fogadta el, de saját szakemberei által tetemesen átalakítva úgy műszaki tekintetben, valamint alakjára nézve is, hogy tetszetősségben is méltó társa lehessen a szomszédos két pompás hídnak. Az új híd, mivel a Duna az Eskü-tér táján van legszükebbre összeszorítva, egyetlen hatalmas ívvel fog a folyam fölött lebegni. Ez ív nyilása 312 méternyi lesz; ezen kivűl két hatalmas tartó pilléréből 21-21 méternyi két kisebb ív fog kihajlani a szárazra a két végén, szabad járást-kelést engedve az alattuk elvonuló parti séta- és kocsiúton. Ez a két mellékív voltaképen följáró lesz a hídra s egyszersmind elleplezője annak a két földalatti aknának, a hol a híd tartó részeinek a végei le lesznek erősítve. A tartó rész két pár óriás drótkötél lesz, öntött aczél drótszálakból szerkesztve, melyeket a rozsdásodás elhárítása ellen horgany-fehérrel vonnak be. A mintegy 15 ezer szál drótból alkotandó kötél lágy dróttal sűrűn körűltekergetve olyan vastag lesz, mint egy félméternyi átmérőjű szálfa s összesen mintegy 1680 tonnányira (33,600 mázsa) fog rúgni a sulya. Az óriás drótkötelek párosával aláhajló ív-alakban fognak a két-két hatalmas vastoronynyal koronázott pillérek közén lebegni, olyan formán, mint a Lánczhíd középlánczai; két-két kötél lesz egymás fölött, melyekről szintén a Lánczhídéihoz hasonló tartó hevederek ereszkednek le, hogy a hid jármát tartsák, melynek erős lengését az fogja elhárítani, hogy a hevederek itt is váltakozva fognak lefüggeni a felső és alsó kötélről. A híd szélessége 16 méter lesz, melyből középütt 10 méter kocsiút, két oldalt 3-3 méternyi szegély pedig gyalogút lesz. Teherszállító szekerek nem járhatnak rajta, de a villamos vasútat átvezetik a középpályáján. A pompásnak igérkező híd mintegy ötödfél millió forintba fog kerülni, de aztán igazi dísze is lesz a fővárosnak nemcsak könnyeden lebegő, bár szilárd szerkezetével, hanem tornyaival és csinos hídfői építményeivel is, a melyeket a két végére a jegyosztó pénztárak elhelyezésére emelnek. Az eskütéri híd miatt a Belváros, valamint az átellenes Tabán is igen megváltozik. A régi rozzant épületeket és szűk utczákat már is eltüntették a hídra vezetendő útvonalak mellékeiről, hogy palotasorok támadjanak a helyeiken. De megváltozik a lakosság nagy részének a szállásolása és életmódja is, mert a hegyes-halmos és tisztább levegőjű budai rész sokkal közelebb jutván a pesti oldalnak épen legfontosabb részeihez, az előkelő osztályok bizonyára nagy számmal fognak áttelepedni a Gellért- és Naphegy lejtőire, melyeken az új városrendezési tervek szerint egész villa-város fog keletkezni, honnan az új hidon át gyalog is kényelmesebb lesz a pesti oldallal érintkezni, mint most a két part közt járó apró gőzhajók segélyével. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. május 8.) Az Erzsébet lánchíd a magyar hídépítő mérnökök és a hazai ipar egyedülálló, csodálatos teljesítménye volt. Átadásakor és még további majd negyed századig rendszerében világrekorder, hetven éven át Duna rekorder és az egyetlen olyan híd, amely a folyót 290 m-es középnyílásával mederpillér nélkül ívelte át. A világ első, konstrukciójában sok újat hozó, acélpilonos és napjainkig legszebbnek tartott lánchídja volt. Sajnos ez a remekbe szabott alkotás is a második világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Helyére kábelhíd épült. Az Erzsébet híd Budapest egyik legnevezetesebb hídja a Dunán, amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel. ... Az eredeti híd Létesítését az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el a Ferenc József híd építésével együtt (Eskü téri és Fővám téri hidak). A két hídra együttesen kiírt nemzetközi tervpályázaton 74 pályaterv érkezett be, ezek közül 53 vonatkozott az Eskü téri (a későbbi Erzsébet) hídra. A tervezők közül 41-en oldották meg az áthidalást egyetlen nyílással, 36-an az eskütéri, 5-en a Fővám téri hídnál. A 74 pályázó közül 15 volt magyar, a többiek közül legtöbb amerikai volt (16), többen voltak olaszok, osztrákok, németek és franciák. 1898 és 1903 között épült, nem sokkal a Ferenc József nevét viselő híd (ma: Szabadság híd) után. Az időközben Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról nevezték el. (Forrás: Wikipédia) Wikipédia: Erzsébet híd http://hu.wikipedia.org/wiki/Erzs%C3%A9bet_h%C3%ADd erzsébet híd http://dka.oszk.hu/009200/009248 Erzsébet-híd-díjnyertes-pályamű http://dka.oszk.hu/033400/033450 Erzsébet híd 1945 http://dka.oszk.hu/040300/040371 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1731x1007 200 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella