<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://keptar.oszk.hu/047500/047502</URLOfDoc> 
	<Filename>561-616_pix_oldal_01_kep_0001.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://keptar.oszk.hu/047500/047502/561-616_pix_oldal_01_kep_0001_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Greguss Ágost</MainTitle>
	<UniformTitle>Greguss Ágost</UniformTitle>
</DKAtitle>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>Arcanum Adatbázis Kft.</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2013-12-04</PdateChar>
        <Pdate>2013-12-04</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>metszet</NameOfType>
        <NameOfType>újságrészlet</NameOfType>
        <NameOfType>arckép</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Vasárnapi Ujság</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Vasárnapi Ujság</OriginalTitle>
        <OriginalAttendance>Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 45. sz.</OriginalAttendance>
        <OriginalType>hetilap</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK EPA</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://epa.oszk.hu/00000/00030/00609/pdf/00609.pdf</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Pedagógia, nevelés</Topic>
        <Subtopic>Felsőfokú oktatás</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Filozófia, erkölcs</Topic>
        <Subtopic>Esztétika, művészetfilozófia</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>metszetkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>Greguss Ágost (1825-1882)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>tanár</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>pedagógus</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>doktor</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>bölcsészettudomány</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>19. sz.</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Magyarország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Greguss Ágost</Caption>
        <Description>"Legnagyobb munkásságot fejtett ki Greguss Ágost a lapokban megjelent kritikai és aesthetikai dolgozataival, szinházi és könyvbirálataival,
melyekkel sok mozgalmat és gyakran erős polémiákat idézett elő. Még
szarvasi tanár korában írt egy Szépészet czimü aesthetikai müvet s később egy magyar Verstan-t is; sokat foglalkozott a külföldi irodalmak jelesb müveinek átfordításával, melyek közül elég legyen itt csupán a
Külföldi népdalok-at,az Antónia czimü regényt és Shakspeare Szeget szeggel czimü színdarabját megemlíteni, melyek mind a Kisfaludy-társaság kiadásában jelentek meg."
(Forrás: Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 45. sz.)</Description>
</description>
<description>
        <Description>Greguss a magyar esztétika elsőrangú képviselője; ő biztosította nálunk e tudományszak rendszeres művelését. 1849-iki Szépészete Hegel iskolájának bélyegét viseli magán és noha sok eredetiséget és fiatal bátorságot tanúsít, egészben a német spekulatív esztétikához csatlakozik. Rendszere utóbb, főleg a pozitivizmus hatása és saját elmélkedései következtében, átalakult. Újabb széptanában a szépet a jó és igaz egységében találja és az esztétikát részint erkölcsi, részint logikai alapra helyezi. A lélek tényeiből indul ki, főleg az érzésből, és egész sajátszerűen mellőzi a képzeletet. Fejtegetéseiben a sarkalatosság elvét alkalmazza módszerül, ama dualisztikus világnézetet, melyet Descartes-hoz csatlakoztatva mind a szellemi, mind az anyagi világban, és mind az egészben, mind a részekben alaptörvényül látott és tanított: a ketté oszlás, az ellentét, a pozitív és negatív elem, szellem és anyag jelenlétét minden tüneményben. Ő ez elvonásokat alkotó elemeknek tekintette. (forrás:wikipedia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Greguss Ágost</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://hu.wikipedia.org/wiki/Greguss_Ágost</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <PageNumber>1</PageNumber>
        <Metadata>N</Metadata>
        <NoteForMetadata>Az eredeti dokumentumra vonatkozó adatok az Amicus-ból.</NoteForMetadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>934x997</MaxImageSize>
        <FinestResolution>199</FinestResolution>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
</quality>
<note>
        <NoteForRecord>Tömörítés mértéke nem ismert.</NoteForRecord>
</note>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Nagy Erzsébet</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>