http://dka.oszk.hu/051800/051839 081_176_pix_Oldal_10_Kep_0001.jpg http://dka.oszk.hu/051800/051839/081_176_pix_Oldal_10_Kep_0001_kiskep.jpg Tisza Kálmán Tisza Kálmán digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2014-11-02 2014-11-02 digitalizálva 2004 0000-00-00 grafika újságrészlet arckép Vasárnapi Ujság Vasárnapi újság 22. évf. 9. sz. (1875. feb. 28.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/01095/pdf/01095.pdf Történelem, helytörténet Magyar történelem 1791-1867 metszet műfaj portré műfaj személyt ábrázoló kép tárgyszó/kulcsszó Tisza Kálmán (1830-1902) személynév miniszterelnök tárgyszó/kulcsszó államférfi tárgyszó/kulcsszó 19. sz. időszak Magyarország földrajzi hely Tisza Kálmán Borosjenői és szegedi Tisza Kálmán (Nagyvárad, 1830. december 16. - Budapest, Józsefváros, 1902. március 23.) politikus, miniszterelnök, nagybirtokos, az MTA tagja. 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumában segédfogalmazóként dolgozott. A Honvédelmi Bizottmánnyal Debrecenbe költözött. A szabadságharc leverése után másfél évre külföldre emigrált. Határozottan fellépett az 1859. szeptember 1-jei pátens protestáns autonómiát veszélyeztető intézkedései, majd a magyar törvényhozást a birodalmi tanácsnak alárendelő októberi diploma ellen is, és ezzel mint az alkotmányosság védelmezője nagy népszerűségre tett szert. 1860-ban visszautasította Bihar vármegye főispáni tisztjét, 1861-ben viszont már képviselőházi alelnök volt az országgyűlésen. A Teleki László-vezette határozati párthoz tartozott, majd amikor Teleki, aki történetesen Tisza nagybátyja is volt, öngyilkos lett, Tisza vette át rövid időre a párt irányítását. 1865-től tíz évig ő és Ghyczy Kálmán voltak a "balközép" vezérei. Ellenezte a deáki kiegyezést, 1868. április 2-án pártjával kiadták az úgynevezett bihari programot, amely állást foglalt a közös minisztériumokkal és delegációkkal szemben. Célként az önálló magyar hadsereget, pénzügyi és kereskedelmi rendszert jelölték meg. A párt szavazóit a 48-asoktól szerezte, így jelentősége megnőtt. 1875. március 1-jén elfogadták a status quót, az adott közjogi berendezkedést, és a meggyengült kormányerőkkel egyesülve létrejött a Szabadelvű Párt, amely három évtizedig tudott hatalmon maradni megszakítás nélkül. Az új hatalomkoncentráció bázisa az arisztokrácia és a középnemesi nagy- és középbirtokosok, valamint a nagytőkések voltak. Tisza maga 1875. március 2. és október 20. között a Wenckheim- kormány belügyminisztere, 1875. október 20. és 1887. február 11. között miniszterelnök-belügyminiszter, 1887. február 11. és 1890. március 13. között miniszterelnök volt. Közben rövid ideig volt pénzügyminiszter és király személye körüli miniszter is. (Forrás: Wikipédia) Tisza Kálmán http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=048774 Wikipédia : Tisza Kálmán http://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza_K%C3%A1lm%C3%A1n JPEG képállomány N JPEG képállomány 1008x1103 199 KÉSZ katalogizálás Fecz Ágnes