http://keptar.oszk.hu/061200/061269 vorosmarty_mihaly2.jpg http://keptar.oszk.hu/061200/061269/vorosmarty_mihaly2_kiskep.jpg Vörösmarty Mihály élete és munkássága Vörösmarty Mihály élete és munkássága létrehozó Gyalus Dávid N felvéve 2017-09-27 2017-09-27 létrehozva 2013-05-23 2013-05-23 A prezi létrehozásának időpontja. prezentáció Prezentáció Könyvtártudomány - prezentáció Prezi https://prezi.com/dwxzrl1g3af7/irodalom-vorosmarty-mihaly/ Gyalus Dávid Nem jogvédett Történelem, helytörténet Magyar történelem 1791-1867 Irodalomtörténet, irodalomtudomány Magyar irodalom története Szépirodalom, népköltészet Klasszikus magyar irodalom Jogtudomány, bűnözés Jogtudomány általában Vörösmarty Mihály (1800-1855) személynév költő tárgyszó/kulcsszó író tárgyszó/kulcsszó ügyvéd tárgyszó/kulcsszó romantika stílus 19. sz. időszak Vörösmarty Mihály Élete és munkássága Élete Művészi Pályája 1800. december 1-én született a Fejér megyei Pusztanyéken, köznemesi családból. Apja gazdatiszt volt. 1800 1811-ig otthon tanult, azontúl a ciszterciek székesfehérvári, majd 1816-ban a kegyesrendiek pesti gimnáziumában. 1817-ben apja meghalt. Az özvegy kilenc gyerekkel maradt egyedül. Vörösmarty a család eltartására nevelőséget vállalt a Perczel családnál. 1817 őszén beiratkozott segítségükkel a pesti egyetemre. Tanulmánya 1823-tól Görbőn ügyvédi gyakorlatot végez. Itt ismerkedik meg a REFORMKOR BONTAKOZÓ ESZMÉIVEL. Pesten újra nevelő a Perczel családnál. Szerelem Perczel Etelka iránt. Érzelmeit nem vallotta meg, mert társadalmi helyzetük annyira különbözött, hogy Vörösmarty nem kérhette meg az előkelő lány kezét. 1823 A forradalom és szabadságharc idején az Ellenzéki Kör és a Közcsendi Bizottmány tagja, Kossuth híve. Az 1848-as forradalom előkészítésében nem vett részt közvetlenül, de ügyével azonosította magát, a szabadságharc bukása pedig összetörte lelkét. Bujdosni kényszerült. Pesten hal meg 1855. november 19-én. Temetése az önkényuralom elleni tüntetéssé válik: húszezren jelennek meg a sírjánál. A versírással kora ifjúságától foglalkozó Vörösmarty 1825-ben országos hírre tett szert Zalán futása c. költeményével. Költői tervei visszariasztották az ügyvédi pályától. 1826-ban megvált állásától. Elsőként a magyar művelődéstörténetben az irodalomnak és az irodalomból él: szerkesztője a Tudományos Gyűjtemény szépirodalmi mellékletének, a Koszorúnak, tagja az Akadémiának, véleményezője a népköltési gyűjteményeknek, Toldy Ferenccel együtt kidolgozza az első magyar akadémiai helyesírást, tájszótárt szerkeszt, valamint német-magyar zsebszótárt. 1837-ben Toldyval és Bajzával létrehozza az Atheneum folyóiratot. Ebben az évben megnyitott pesti állandó magyar színházat darabbal látta el. Anyagi nehézségei miatt későn nősült: 1843-ban vette feleségül Csajághy Laurát. 1825 1826-tól 1843 1848 Forradalom Életművében világosan megkülönböztethető a szövegeknek két csoportja. Fejlődésének irányáról a rövidebb versek adnak fogalmat, hosszabb alkotásai viszont sajátos kérdéseket vetnek fel. Az útkeresés időszaka. A ’20-as évek legnagyobb költői teljesítménye a Zalán futása. Csongor és Tünde (1830.) Műfaj: tündéries mesejáték, mely a kor népszerű műfaja. Ennek kereteit tölti meg Vörösmarty bölcselettel az emberiségköltemények felé mozdítva a művet. A mesei, népmesei, széphistóriai tárgy keretei között Vörösmarty a romantika alapkérdéseire: a személyiség kiteljesedésének lehetőségeire, a boldogság mibenlétére keresi a választ. '30-as évek: A költői kiteljesedés időszaka. Szózat (1836.): Műfaj: óda: A Himnusz mellett második nemzeti énekünk. Hatása ránk örökölt erkölcsiségében, felhívó voltában van, hiszen minden alkalommal a hazaszeretetre figyelmeztet, az együvé tartozásra, a múlt vállalására, a jelen és jövő alakítására. 1836-ban írta Vörösmarty, s a következő évben jelent meg az Auróra zsebkönyvben. A Szózat tehát a reformmozgalmak mélypontján keletkezett. "A haza és az emberiség költője" A Szózattól fogva tíz éven át Vörösmarty a reformkori harcok nagy költője. A közösségi tematika uralkodik verseiben, s a lírikus Vörösmarty a 40-es években jut el költészete csúcsaira. Elsősorban az óda és az elégia lesznek meghatározó műfajai, de az óda klasszicista egyneműségét a belső nyugtalanság a rapszódia felé sodorja. A Guttenberg-albumba (1838.) Alkalmi vers. A könyvnyomtatás feltalálásának 400. évfordulójára egy német évkönyvbe szánta Vörösmarty. A vers egyetlen mesterien szerkesztett körmondat. '40-es évek: Költészetének csúcsa. Gondolatok a könyvtárban (1844.): A verset kiváltó élmény az Akadémia könyvtárában tett látogatás. A vers központi kérdése ("Ment-e a könyvek által a világ elébb?") valójában egyidős a művészettel és gondolkodással. Az újkori gondolkodás történetében Rousseau válasza jelent mérföldkövet, kérdésessé téve a kultúra, a művészetek erkölcsjobbító hatását. Vörösmarty tehát ehhez az örök problémához fordul vissza, s párosítja hozzá a romantika, a XIX. század egyik gyötrő kérdését, a gondolat és tett, eszme és valóság antitézisét (ellentétét). Az emberek (1846.): A vers hét nekifutás, hét kísérlet arra, hogy megértse és fölfejtse ember és világ, ember és történelem, ember és ember antitézisét (ellentétét). Mindegyik kísérlet a refrén reménytelenségébe torkollik. Országháza (1846.): A cím egyszerre jelenti az országgyűlés épületét, s mint metonímia, a benne megforduló, gyűlésező embereket. A vers második felében megjelenő allegorikus anyakép, mely a hazát prezentálja, a reformkori romantika egyik jellegzetes költői megoldása, s a hazájában hontalanná lett nemzetet jelképezi. A költemény erőteljesen felhívó (konatív) jellegét a rövid sorok, a lüktető dallam, az anafórikus szerkezet biztosítja. A vén cigány (1854.): - Az ötvenes évek költészetében gyakran fordul elő a cigány alakja, mint a sírva vigadás jelképe illetve az erre való alkalom megteremtője. Közérzetet jelöl tehát alakja, s a vers műfaja ebben az értelmezésben: zsánerképbe oltott dal. A költemény magánéletbeli, nemzeti, világtörténelmi, filozófiaikrízisnek a tárgyiasítása, általánosítása. 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek Nem igazán jelentős művészi szempontból. Néhány agitatív, a napi problémákhoz igazodó vers jellemzi. Szabadsajtó (1848. március 15-16.): A vers kapcsolódik a forradalmi követelések egyik legfontosabbikához, a szabad sajtó megteremtésének igényéhez. Költészete a forradalom és szabadságharc időszakában Előszó (1850-51 tele): A cím konkrét jelentése arra utal, hogy Vörösmarty a verset az 1845-ben írt "Három rege" című munkája újrakiadása elé szánta, s a művet Batthyány Emmának, a miniszterelnök lányának ajánlotta. Átvitt értelemben bevezető, előszó a vers ember és világ tragikumának ábrázolásához és megértéséhez. Költészete a szabadságharc bukása után Miután kegyelmet kap visszavonul az irodalmi életből, gazdálkodásba fog a Fejér megyei Baracska községben, majd szülőfalujában. Szűkösen él, kedélye levert, s a betegség hamarosan leveszi lábáról. Emiatt kénytelen Pestre költözni. Kosztolányi Anita: Vörösmarty Mihály http://dka.oszk.hu/061200/061268 Voda Zsófia: Vörösmarty Mihály: Előszó http://keptar.oszk.hu/061200/061267 Prezi prezentáció 24 N PDF dokumentum 25 N JPEG képállomány 770x433 72 színes tömörítetlen KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna