http://dka.oszk.hu/080400/080412 Csernatony_Lajos_1901_10_157.jpg http://dka.oszk.hu/080400/080412/Csernatony_Lajos_1901_10_157_kiskep.jpg Csernátony Lajos 1901-10 Csernátony Lajos 1901-10 fényképész Ellinger Ede N 1840?-1920 közreadó Szenti Tamás N felvéve 2016-01-09 2016-01-09 kibocsátva 2015-08-08 2015-08-08 A Wikipédiába való feltöltés dátuma fénykép Wikipédia Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Csern%C3%A1tony_Lajos_1901-10_157.JPG Képzőművészet, vizuális művészetek Fotóművészet, fényképészet Média, tömegkommunikáció Írott sajtó Politika, államigazgatás Politikatörténet portré műfaj Csernátony Lajos (1823-1901) személynév újságíró tárgyszó/kulcsszó politikus tárgyszó/kulcsszó egyetemi tanár tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Csernátony Lajos Csernátony Lajos, Cseh Lajos (Kolozsvár, 1823. augusztus 21. - Budapest, 1901. március 4.) újságíró, politikus, Kossuth Lajos titkára. Erdélyi nemesi családból származott. Az 1848. március 15-ei forradalom után főmunkatársa lett a Pálfy Albert szerkesztette Marczius Tizenötödike című napilapnak. 1848 novemberétől a napilapnál végzett munkája mellett Kossuth Lajosnak, mint az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökének titkáraként is működött. Cikkeinek szélsőséges köztársasági irányultsága sokszor ingerült vitákat gerjesztett. A lap többször megfogalmazta különvéleményét a kormány álláspontjával szemben és élesen támadta - Kossuth Lajoson kívül - a szabadságharc vezető tisztviselőit. A Kossuth számára is kellemetlen helyzet végül úgy oldódott meg, hogy Csernátony Kossuth kérésére 1849 februárjában lemondott titkári megbízatásáról. A Marczius Tizenötödike lapot a kormányzat 1849. július 8-án betiltotta. Csernátony Lajost a világosi fegyverletétel már Párizsban érte. Haynau vele tévesztette össze Csernus Menyhért minisztériumi tisztviselőt és 1849. október 24-én őt végeztette ki a pesti Újépület mellett. Csernátony Lajos Párizsban együttműködött az osztrák titkosrendőrséggel, ennek ellenére 1851. szeptember 22-én távollétében halálra ítélték és nevét bitófára akasztották. 1851 és 1860 között Angliában, 1853-ban rövid időre az Amerikai Egyesült Államokban élt. Az emigrációban számos külföldi újság - a párizsi National Evenement, Presse, New York Times, londoni Morning Star - munkatársaként dolgozott és megismerte a modern újságírás eszközeit, melyeket hatásosan alkalmazott hazatérése után. 1860-tól Olaszországban élt, egy évig az itáliai magyar légió hadbírája volt. 1867-ben amnesztiát kapott. Hazatérése után, mint publicista a magyar sajtó egyik legtevékenyebb tagjává vált. 1867 és 1869 között A Hon című lap főmunkatársa, 1869 és 1877 között az Ellenőr című lap alapító főszerkesztője, később a Nemzet és a Magyar Nemzet című lapok főmunkatársa volt. Könnyed hangú, szellemesen támadó stílusa új irányt jelentett a magyar politikai újságírásban. Ő volt az első hazai sportrovat megindítója is. Hazatérése után Tisza Kálmán közeli bizalmasa lett. 1869 és 1901 között előbb balközép, majd szabadelvű programmal országgyűlési képviselő volt. Mintegy tizenkétezer korona vagyonát a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetére hagyta. (Forrás: Wikipédia) Ellinger Ede: Csernátony Lajos http://dka.oszk.hu/064600/064665 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1083x1623 96 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Simon Jennifer