<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://keptar.oszk.hu/087200/087252</URLOfDoc> 
	<Filename>otszaz_0361.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://keptar.oszk.hu/087200/087252/otszaz_0361_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Egy szabadkőműves-páholy belseje</MainTitle>
	<UniformTitle>Egy szabadkőműves-páholy belseje</UniformTitle>
</DKAtitle>
<other_title>
	<OtherTitle>XVIII. századbeli metszet után</OtherTitle> 
	<TitleRefinement>alcím</TitleRefinement>
</other_title>
<contributor>
	<RoleOfContributor>digitalizálta</RoleOfContributor>
        <ContributorFamilyName>Vidiné Réfi</ContributorFamilyName>
        <ContributorGivenName>Erzsébet</ContributorGivenName>
        <ContributorInvert>N</ContributorInvert>
</contributor>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>elektronikus szerkesztő</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>OSZK MEK</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2019-08-12</PdateChar>
        <Pdate>2019-08-12</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>digitalizálva</Pevent>
        <PdateChar>2015-01-15</PdateChar>
        <Pdate>2015-01-15</Pdate>
        <PdateNote>MEK-be való felvétel időpontja.</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>grafika</NameOfType>
        <NameOfType>könyvrészlet</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Ötszáz év története</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Ötszáz év története : A felfedezések korától a munka századáig</OriginalTitle>
        <OriginalCreator>Márki Sándor</OriginalCreator>
        <OriginalAttendance>Budapest : Athenaeum, [191?]</OriginalAttendance>
        <OriginalType>könyv</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK MEK</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://mek.oszk.hu/13600/13664/pdf/13664_1.pdf</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Festészet, grafika</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Filozófia, erkölcs</Topic>
        <Subtopic>Újkori filozófiák</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>grafika</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>belső épületrész</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>szabadkőművesség</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>szabadságjog</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>18. század</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Egy szabadkőműves-páholy belseje.
(XVIII. századbeli metszet után.)</Caption>
        <Description>"Akkor már igen sokan voltak a szabadkömívesek, akik ház- és templomépítés helyett először, 1717-ben, Londonban vállalkoztak "az emberi szellem kiépítésére": arra, hogy az emberiséget a szabadelvű közműveltségben egyesítsék. A kőmívest az 1723. évi alapszabályok értelmében erkölcsi törvények kötötték s elvárták tőle, hogy, ha feladatát igazán megérti, nem lesz belőle sem "buta istentagadó, sem vallástalan kicsapongó". Ahhoz a valláshoz kell tartoznia, amelyet minden ember elfogad, t. i. derék, hű, becsületes és igazlelkű ember legyen s ne törődjék vele, hogy a különböző nézetüeket és felekezetüeket miknek nevezik. Hű barátságban éljen mindazon elvtársakkal, akikkel a nagy távolság következtében egyébként nem találkozhatnék. 1730-ban az írek, 1736-ban a skótok is megalakították nagypáholyukat s az angol nagypáholyhoz 1740-ben már 140 páholy tartozott. Alkalmasint angolok terjesztették a szabadkőmívességet (free-masonry, franc-maconnerie) Franciaországban is ; az 1736-ban alakított nagypáholyt azonban 1767-ben már bezárták és csak 1772-ben alakult meg a máig is fennálló Grand Orient de France. Portugáliában 1727, Spanyolországban 1728, Svédországban 1735, Németországban 1737, Ausztriában és Magyarországban 1742, Dánországban 1743, Németalföldön 1746 óta s lassankint másutt is alakultak páholyok. Ezek, titokzatos szertartások mellett, vallás-, nemzetiség- és társadalmi különbség nélkül fogadtak be minden eszes és jellemes embert s a nyugodt, de biztos haladás föltételeit zárt ajtók mögött beszélték meg. Szabadságot, egyenlőséget, testvériséget akartak - és tagjaik közé fejedelmeket, államférfiakat, papokat, tudósokat stb. számítottak. Tíz esztendeig Nagy Frigyes
volt a berlini páholy nagymestere. XII. Kelemen pápa azonban már 1738-ban
kiátkozta a szabadkőmíveseket. Az enciklopédisták és Kant hatása következtében a páholyok világszerte még jobban elszaporodtak (pl. hazánkban 17 páholy működött). Magukba fogadtak egyes titkos társaságokat is és forradalmi szellemben kezdtek működni, mire a fejedelmi tagok nemcsak odahagyták, hanem üldözni is kezdték őket."(Forrás: http://mek.oszk.hu/13600/13664/pdf/13664_1.pdf)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Sinkovits Roland: Szabadkőművesek</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://keptar.oszk.hu/061200/061290</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>2365x1475</MaxImageSize>
        <FinestResolution>72</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <CompressionQuality>erősen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Nagy Zsuzsanna</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>